// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Már nagyon hiányzott egy újabb nagyromán törpepárt, ugye?

// HIRDETÉS

Na, akkor van egy jó hírünk: már nem kell sokáig várni!

Ugye, ismerős Önöknek a George Simion nevű egyén? Tudják, aki nemrég azzal töltötte meg a mioritikus médiateret, hogy őt a székelyek megverték, amikor bandájával, izé, kollégáival odament, hogy rákérdezze, hogy merték szemeteszsákokkal letakarni a román hősök keresztjeit.

Na, ez a derék patrióta, aki egyébként függetlenként indult az európai parlamenti választásokon is, és jól nem jutott be, szóval ez az alak úgy döntött, alapít egy politikai pártot és derekasan kiveszi a részét a közeljövő politikai csatározásaiból.

A vadiúj politikai alakulat neve Nagy-Románia az Európai Unióban (România Mare în Uniunea Europeană), ami, ugye, adta magát, mert ezzel a szlogennel kampányolt Simion mester az EP-választásokon. Igaz, kicsit röhejes az elnevezés, ugyanis az államalakulat, amelyet a névbe a tősgyökeres románok beleálmodnak, valójában nem létezik.

De mindegy, ilyen apróságokra a nagyrománok nem adnak. A tény az, hogy vasárnap szent napján Bukarestben hivatalosan is vízre bocsátják a vérnackó pártocskát. És aztán jöhet a mioritikus özönvíz.

Ha már itt tartunk, emlékezzünk meg egy másik „ősi” aprópártról, az Autonóm Konzervatív Dácizmus Pártjáról (DAC!) is. Ez a párt már 2016 óta nemigen csinál semmit. Mostanában viszont a dákopata elnök, egy bizonyos Cătălin Ioan Berenghi mozgósította magát, mégpedig annak kapcsán, hogy száz éve vonult be a román hadsereg Budapestre.

Fotó: certitudinea.ro

Berenghi mester oly mértékben fellelkesült a nagy győzelem emléke kapcsán, hogy kapta tollát és írt egy nyílt levelet Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, aztán beszerzett egy magyar zászlót, ráakasztott egy pár bocskort és ily módon felszerelkezve szépen besétált Magyarország bukaresti nagykövetségére, ahol annak rendje s módja szerint átadta a nyílt levelet. Az irományt egyszerűen képtelenek vagyunk kommentelni. Tessék, itt van, a hős író le is fordíttatta (ha nem a Google fordítóval, akkor talán Dan Tanasával, nem tudni):

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS