// 2024. november 26., kedd // Virág
EMNT

Már hat zászló lobog Tőkés László irodájának homlokzatán

// HIRDETÉS

Az Erdély-zászlót is kitűzte az EP-képviselő.

A csütörtök déli harangszó felhangzásakor tűzte ki Tőkés László az Erdély-zászlót nagyváradi képviselői irodájának erkélyére – közölte a politikus sajtóirodája. A kék-piros-sárga, címeres lobogó a hatodik, amely ezentúl az erkélyen látható a magyar és román forradalmi zászló, az uniós, a székely és a partiumi lobogók mellett.

Ezek a zászlók senki ellen, hanem „csak magunk miatt lengenek” – hangsúlyozta az EMNT elnöke a kitűzést megelőző sajtótájékoztatón, amelyet Csomortányi Istvánnal, az EMNP Bihar megyei elnökével közösen tartott.

A lobogók a demokrácia, a szabadság és az egység üzenetét közvetítik, pozitív európai gondolatok jegyében és gazdag szimbolikájuk a kontinens és országai, valamint régiói szintjén az európai népek, magyarok és románok, székelyek és partiumiak összetartozását, egyedi és közös, sajátos és egyetemes identitását és értékeit hivatott megjeleníteni – mondta Tőkés László. Ezért nem zaklatást és csendőrségi bírságot érdemelnek azok az ifjak, akik a március 15-i kolozsvári ünnepi rendezvényen Erdély-zászlóval vonultak, és „képtelen aberráció” azt állítani, hogy a közös erdélyi identitás hordozója „gyűlöletkeltésre és diszkrimináció generálására alkalmas szimbólum”, ahogy a csendőrség állítja. A zászló kitűzése így egyfajta szolidaritás a kolozsvári fiatalokkal – tette hozzá.

Az Erdély-zászló a sokféleséget hivatott hirdetni az egységben és az egységet a sokféleségben, ugyanakkor a regionális identitás erős kifejezője, akárcsak a székely és a partiumi zászló. A különféle identitások ellen manapság összehangolt támadás zajlik kontinentális szinten, a migrációs nyomás ennek a fegyverneme, az Európára zúduló, fenyegető tömegek pedig a nemzeteket és nemzetállamokat, a történelmi régiókat, a hagyományos, közös gyökerű kultúránkat veszélyeztetik – mondta Tőkés a sajtótájékoztatón.

A politikus újságírói kérdésre válaszolva tagadta, hogy az Erdély-zászló április 20-i kitűzése bármilyen összefüggésben lenne azzal, hogy a román csapatok 1919-ben ezen a napon vonultak be Nagyváradra. Azt azonban megemlítette, hogy 98 évvel ezelőtt a román katonák ártatlan magyarokat gyilkoltak meg Köröstárkányban, ezen a napon pedig rájuk is emlékezni kell az együttérzés és nemzeti megbékélés jegyében.

Csomortányi István dokumentumok felmutatásával beszélt az Erdély-zászló történetéről és szimbolikájáról, hangsúlyozva, hogy a jelkép alkalmas a közös erdélyi identitás megjelenítésére.

A Tőkés irodájának erkélyén látható zászlók közül eddig a székely és a partiumi zászlóba kötöttek bele a hatóságok: mindkét esetben a városi rendőrség szólította fel a politikust hogy távolítsa el a zászlókat. Tőkés az igazságszolgáltatáshoz fordult, a bíróság azonban mindkét esetben elutasította keresetét arra hivatkozva, hogy mind a székely, mind a partiumi lobogó reklámzászló. Tőkés László az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult mindkét ügyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS