// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Már a fogunkat se bízhatjuk rá egy dokira anélkül, hogy elkérjük a diplomáját?

// HIRDETÉS

Álfogorvost buktatott le egy anyuka Suceaván. A durva az, hogy egy négyéves gyermek életét veszélyeztette.

Rossz hírünk van azok számára, akik alapból irtóznak a fogorvosoktól: a jelek szerint nemcsak álorvosok és kamu plasztikai sebészek működnek az országban, hanem álfogorvosok is (vagy minek nevezzük azt az egyetemistát, aki orvosnak adja ki magát, de kizárólag tapasztalt orvos jelenlétében érhetne pácienshez?).

A történet röviden az, hogy egy Fălticenibe való édesanya

megbízható fogászati klinikát keresett, mivel a nemrég szívműtéten átesett négyéves kislányának fájt a foga.

Az eleve bonyodalmakat rejtő eset – a gyermek pechére – végül nem egy tapasztalt orvos elé került, hanem egy olyan nő foglalkozott vele, aki a klinika honlapján menedzserasszisztensként szerepelt.

Rodica Şalgău a gyermeket éber szedálással érzéstelenítette, megtisztította a problémás fogat, mely utólag begyulladt. Az anya elmondása szerint amikor a gyerek narancsnagyságúra duzzadt állkapcsa miatt visszamentek a nőhöz,

az szemmel láthatóan megijedt, nem tudta, hogy mihez kezdjen.

Ekkor az édesanya kétszer is rákérdezett, hogy valóban rendelkezik-e orvosi diplomával, a nő pedig váltig állította, hogy kitanulta a mesterséget. Végül kiderült, hogy utolsó éves egyetemista.

Az édesanya panaszt tett a Suceava Megyei Fogorvosok Kollégiumánál, mely megállapította, Rodica Şalgău nem fogorvos, tehát nem kezelhet fogászati problémákat. A kollégium azt is közölte, hogy

egy másik szülő is panaszt emelt náluk a klinika ellen.

Rodica Şalgău a sajtó megkeresésére azzal védekezett, hogy orvos jelenlétében joga van kezelni betegeket. Cáfolta ugyanakkor azt a sajtóértesülést, hogy az érintett klinika tulajdonosa lenne, ő csak a helyiséget adta bérbe egy orvosnak.

Bárhogy is legyen, a rendőrség figyelmét is felkeltette az ügy, így nyomozás indult a gyermekeket kezelő kvázi fogorvos ellen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS