Magyarország választ: Továbbra is magas a részvételi arány

Valamennyi magyarországi szavazókör rendben megnyílt az országgyűlési képviselő-választáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda elnöke vasárnap reggel 7 óra előtt az MTI-vel. Pálffy Ilona azt mondta: 106 egyéni választókerület mind a 10 285 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Reggel óta

a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.

A magyarországi lakcímmel rendelkezők csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal szavazhatnak. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.

Megkezdődött a szavazás Magyarország-szerte | Fotó: MTI, Balogh Zoltán

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a kétszázezer választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.

A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

A levélszavazat külképviseleten vagy a választókerületi székhelyen még leadható

Az a választó, aki még nem adta fel postán a levélszavazatát, még a szavazás végéig leadhatja valamelyik külképviseleten vagy az egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe.

Csíkszeredában is sokan szavaznak ma | Fotó: MTI, Veres Nándor

A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatta postán, ebben az esetben a levélnek április 7-én éjfélig meg kellett érkeznie az NVI-hez. A válaszborítékot fel lehetett adni a külképviseletek címére is.

Azok, akik ezt nem tették meg, még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat: a válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6-19 óra között) is, valamint Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhely bármelyikének jegyzőjénél, a szavazás napján 6 és 19 óra között.

A rendszverváltás óta nem volt ilyen magas a részvétel reggel

Reggel hét óráig a választásra jogosultak 2,24 százaléka, 176 087 ember járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 2,59 százalék, ami 7300 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Győr-Moson-Sopron megyében volt, 1,98 százalék, ebben a megyében 7124-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 1,92 százaléka, 26 200 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 1,87 százalék, a 2002-es választáson 1,41 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 1,66 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 1,61 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 1,64 százalék voksolt 7 óráig.

11 óra: 29,37%

A választásra jogosultak 29,93 százaléka, 2 356 947 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 32,56 százalék, ami 91 750 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 26,43 százalék, ebben a megyében 117 191-en voksoltak. Budapesten a szavazók 29,14 százaléka, 396 755 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 24,78 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 23,23 százalék voksolt 11 óráig.

13 óra: 42,52 %

A választásra jogosultak 42,32 százaléka, 3 333 298 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 13 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 45 százalék, ami 451 528 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 37,7 százalék, ebben a megyében 167 187-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 45,52 százaléka, 619 821 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 35,88 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 34,33 százalék voksolt 13 óráig.

Orbán: jövőt választunk magunknak

Magyarország jövője a tét a parlamenti választáson – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak vasárnap kora reggel, miután leadta szavazatát Budapest XII. kerületében, a Zugligeti Általános Iskolában. A kormányfő, a Fidesz elnöke – aki feleségével, Lévai Anikóval érkezett a szavazókörbe – úgy fogalmazott: „nemcsak pártokat, nemcsak kormányt, nemcsak miniszterelnököt, hanem jövőt választunk magunknak”.

Orbán Viktor és Lévai Anikó szavaz | Fotó: MTI, Szecsődi Balázs

„Ez egy komoly ország, ez egy nagy ország, ez egy olyan ország, amelyik amikor kellett, mindig kiállt magáért, úgyhogy bízhatunk az emberekben, én el fogom fogadni a döntésüket” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Szerinte ez nem a politikusok napja, hanem a választóké, és az ő döntésük előtt nem illendő mondani semmit. A miniszterelnök annyit hozzátett, hogy mindkét szavazatát a Fideszre adta, mert „csak az a biztos”, a voksolás után pedig folytatja a mozgósítási kampányt, ezért is szavazott kora reggel.

Külföldi újságírók több kérdést is feltettek neki Magyarország és az Európai Unió viszonyáról, ezekre azt felelte: Magyarország lojális tagja a nemzetközi szervezeteknek, a kormány az ország érdekeit képviseli, mert „szeretjük az országunkat, küzdünk a jövőjéért”. Azt is mondta, hogy az EU nem Brüsszelt jelenti, hanem a nemzeti fővárosokat együtt.