Magyar jogvédők is elmondták az ET képviselőinek, mi is a baj a romániai kisebbségvédelemmel

Ha esetleg nem tudta volna, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének van egy tanácsadó bizottsága, amelynek képviselői 2018 után most újra Romániába látogattak, hogy tájékozódjanak az itteni kisebbségek helyzetéről. Románia már 1995-ben ratifikálta az említett egyezményt, ennek ellenére olyan gyatra munkát végzett a kisebbségek jogainak biztosításában és védelmében, hogy az említett bizottság legutóbbi látogatása alkalmával is komoly fejmosásban részesült.

Ez persze nem sokat változtat a hozzáálláson.

Az említett bizottság a mostani látogatás (erre kedden, Nagyváradon került sor) alkalmával is kapott egy állami jelentést, amely nyilvánvalóan azt próbálja eladni nekik, hogy Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma. Szerencsére a Bálványos Intézet és a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) ezúttal is készített számukra egy árnyékjelentést, amely viszont a problémákra hívja fel a figyelmet. Ezek pontokba szedve a következők:

• A román nyelv nem megfelelő oktatása, ám annak érettségin való számonkérése okán sérül a magyarul tanuló diákok felsőoktatáshoz való hozzáférése.
• A vegyes tannyelvű iskolákban infrastrukturális szempontból jellemzően hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar osztályokban tanuló diákok.
• A többségi lakosság oktatásából hiányzik a megfelelő interkulturális oktatás.
• A közigazgatási nyelvi jogok felügyeletének és alkalmazásának a hiánya rendszerszintű.
• A 2019-ben elfogadott új közigazgatási törvény jogvesztést eredményezett az 50 ezres kolozsvári magyar közösségben (nem csökkentették a 20%-os küszöböt, amely például a kétnyelvű utcanévtáblák és formanyomtatványok esetében szükséges).
• A Bálványos Intézet kutatása alapján széles körűnek nevezhető a magyarellenesség jelensége Romániában.

Szóval van még itt baj elég. A bizottságnak lesz bőven mit fontolóra venni.