// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Leteremtette pénzügyminiszterét Mihai Tudose miniszterelnök

// HIRDETÉS

Mivel az úgy beszélt a 2 százalékos szolidaritási járulék bevezetéséről, hogy ő ahhoz nem adta a hozzájárulását.

Vita támadt Mihai Tudose miniszterelnök és  Ionuţ Mişa pénzügyminiszter között azt követően, hogy utóbbi csütörtökön bejelentette:  január elsejétől a munkáltatóknak a béralap 2 százalékának megfelelő összeget kell befizetniük szolidaritási járulék címen.

A Digi 24 hírtelevízió értesülései szerint a miniszterelnök a bejelentést követően négyszemközti megbeszélést folytatott a pénzügyminiszterrel, és megrótta őt, mivel nem ért egyet a járulék bevezetésével.

A tévé szerint Tudose és  Mişa még szerdán egyeztetett arról, milyen pénzügyi intézkedéseket jelentsen be a miniszter, a két százalékos szolidaritási járulék pedig nem volt a bejelentendő lépések között.

Kormányhoz közeli források szerint ezért a járulékot nem is fogják bevezetni.

Nem ez az első alkalom, hogy a pénzügyminiszter olyan bejelentést tett, amelyet főnöke aztán nem vállalt fel: ugyanez volt a helyzet a magánnyugdíjak második pillérének államosításáról szóló nyilatkozattal.

A  pénzügyminisztérium csütörtöki közleményében azt írta: a béralap 2 százalékának megfelelő szolidaritási járulékot a munkáltató fizeti. Ebből tartják fenn a bérgarancia alapot és járulnak hozzá a szociális kiadások fedezéséhez.

A minisztérium szakemberei szerint a járulék szintjét úgy határozták meg, hogy ebből fedezni lehessen a munkanélküli segéllyel illetve a betegszabadságokkal és munkabalesetekkel járó szociális kiadásokat. „A szolidaritási járulék nem egy új adó, hanem egy olyan szociális járulék, (...) amely összhangban van a társadalombiztosításra vonatkozó hozzájárulás és szolidaritás elvével, ugyanakkor ezzel csökken a szociális járulékok száma” - írja a közleményben.

A dokumentum kifejti: a bérgarancia alapot már a 2006/200-as törvénnyel bevezették, amelyet utólag összhangba hoztak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel.

„A bérgarancia alapból legtöbb három bruttó országos átlagbérnek megfelelő összeget kaphat minden alkalmazott, ha munkáltatója fizetésképtelenné válik” - mutat rá a közlemény.

Ionuţ Mişa csütörtökön jelentette be, hogy január 1-jétől a munkáltatók a béralap 2 százalékának megfelelő összeget fizetik be szolidaritási járulék címen, a pénz nagyobbik része pedig az állami költségvetést egészíti ki.

„A befolyó összeg 90 százaléka a költségvetést egészíti ki, amelyet utólag, igény szerint az egészségügyi vagy szociális terület finanszírozására fordítanak, 10 százalékát pedig különleges esetekre tartják fenn, amikor olyan alkalmazottakon kell segíteni, akik amiatt jutottak nehéz helyzetbe, mert a munkáltatójuk fizetésképtelenné vált” - nyilatkozta Mişa.

Arra a következtetésre jutottak, hogy nem lenne szerencsés a társadalombiztosítás minden terhének áthárítása az alkalmazottakra, és úgy döntöttek, hogy ezek egy része továbbra is a munkáltatót terheli.
„Összességében csökken a munkáltató által fizetett járulék összege. A járulékokat különböző módon osztják el a munkáltató és a munkavállaló szintjén, de összességében csökkennek” - mondta el Mişa.

A miniszter szerint a 2 százalékos járulékot minden munkáltatónak fizetnie kell, függetlenül attól, hogy a köz-, vagy a versenyszférában tevékenykedik.

A miniszter rámutatott: ezáltal csökken a munkáltatók által a bérgarancia alapba befizetett összeg: az eddigi 0,25 százalék helyett 0,20 százalék lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS