// 2026. március 27., péntek // Hajnalka

Leteremtette pénzügyminiszterét Mihai Tudose miniszterelnök

// HIRDETÉS

Mivel az úgy beszélt a 2 százalékos szolidaritási járulék bevezetéséről, hogy ő ahhoz nem adta a hozzájárulását.

Vita támadt Mihai Tudose miniszterelnök és  Ionuţ Mişa pénzügyminiszter között azt követően, hogy utóbbi csütörtökön bejelentette:  január elsejétől a munkáltatóknak a béralap 2 százalékának megfelelő összeget kell befizetniük szolidaritási járulék címen.

A Digi 24 hírtelevízió értesülései szerint a miniszterelnök a bejelentést követően négyszemközti megbeszélést folytatott a pénzügyminiszterrel, és megrótta őt, mivel nem ért egyet a járulék bevezetésével.

A tévé szerint Tudose és  Mişa még szerdán egyeztetett arról, milyen pénzügyi intézkedéseket jelentsen be a miniszter, a két százalékos szolidaritási járulék pedig nem volt a bejelentendő lépések között.

Kormányhoz közeli források szerint ezért a járulékot nem is fogják bevezetni.

Nem ez az első alkalom, hogy a pénzügyminiszter olyan bejelentést tett, amelyet főnöke aztán nem vállalt fel: ugyanez volt a helyzet a magánnyugdíjak második pillérének államosításáról szóló nyilatkozattal.

A  pénzügyminisztérium csütörtöki közleményében azt írta: a béralap 2 százalékának megfelelő szolidaritási járulékot a munkáltató fizeti. Ebből tartják fenn a bérgarancia alapot és járulnak hozzá a szociális kiadások fedezéséhez.

A minisztérium szakemberei szerint a járulék szintjét úgy határozták meg, hogy ebből fedezni lehessen a munkanélküli segéllyel illetve a betegszabadságokkal és munkabalesetekkel járó szociális kiadásokat. „A szolidaritási járulék nem egy új adó, hanem egy olyan szociális járulék, (...) amely összhangban van a társadalombiztosításra vonatkozó hozzájárulás és szolidaritás elvével, ugyanakkor ezzel csökken a szociális járulékok száma” - írja a közleményben.

A dokumentum kifejti: a bérgarancia alapot már a 2006/200-as törvénnyel bevezették, amelyet utólag összhangba hoztak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel.

„A bérgarancia alapból legtöbb három bruttó országos átlagbérnek megfelelő összeget kaphat minden alkalmazott, ha munkáltatója fizetésképtelenné válik” - mutat rá a közlemény.

Ionuţ Mişa csütörtökön jelentette be, hogy január 1-jétől a munkáltatók a béralap 2 százalékának megfelelő összeget fizetik be szolidaritási járulék címen, a pénz nagyobbik része pedig az állami költségvetést egészíti ki.

„A befolyó összeg 90 százaléka a költségvetést egészíti ki, amelyet utólag, igény szerint az egészségügyi vagy szociális terület finanszírozására fordítanak, 10 százalékát pedig különleges esetekre tartják fenn, amikor olyan alkalmazottakon kell segíteni, akik amiatt jutottak nehéz helyzetbe, mert a munkáltatójuk fizetésképtelenné vált” - nyilatkozta Mişa.

Arra a következtetésre jutottak, hogy nem lenne szerencsés a társadalombiztosítás minden terhének áthárítása az alkalmazottakra, és úgy döntöttek, hogy ezek egy része továbbra is a munkáltatót terheli.
„Összességében csökken a munkáltató által fizetett járulék összege. A járulékokat különböző módon osztják el a munkáltató és a munkavállaló szintjén, de összességében csökkennek” - mondta el Mişa.

A miniszter szerint a 2 százalékos járulékot minden munkáltatónak fizetnie kell, függetlenül attól, hogy a köz-, vagy a versenyszférában tevékenykedik.

A miniszter rámutatott: ezáltal csökken a munkáltatók által a bérgarancia alapba befizetett összeg: az eddigi 0,25 százalék helyett 0,20 százalék lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz
Krónika

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz

Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét
Krónika

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét

Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS