// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kukkintson be Ferenc pápa hálószobájába!

// HIRDETÉS

Az olasz sajtó beszabadult a pápai kecóba. A Jófej Pápa meglehetősen szerény körülmények között él. A bíborosok szálláshelyén.

Az internet történetében ilyen még nem volt. Az olasz portálokon megjelent fotókon Ferenc pápa lakosztálya látható. A La Repubblica című napilap spártaian egyszerűnek nevezte az egyházfő vatikáni lakhelyét. 

 

A 201-es a Szent Márta-ház legnagyobb lakosztálya: egy nappaliból és egy hálószobából áll saját fürdőszobával. A nappaliban egy dívány, fotelek, egy íróasztal és egy kisméretű televízió van. A nagyméretű, nehéz fabútorok többsége régi stílusú. A lakosztályt neonfény világítja meg és csillogóra fényesítik a parkettát - jegyezték meg az olasz portálok.

   

Elődeivel ellentétben nem az apostoli paloták pápai lakosztályába költözött be, 

hanem a pápaválasztáson résztvevő bíborosok szálláshelyén maradt. Megfogalmazása szerint azért választotta a Szent Márta-házat, mert szeret az emberek között lenni. A korábbi pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek nevezte. Azt mondta, „olyan mint egy tölcsér, belül tágas, de szűk a bejárata”. A Szent Márta-házat (Domus Sanctae Martae) II. János Pál a kilencvenes évek elején alakíttatta át a Vatikánba érkező egyháziak szállásává. Az épület a pápai állam határán található, a vatikáni audienciaterem közelében. A házban a Ferenc pápa által lakott apartman, 106 suite és 22 szoba van. A pápán kívül a házban állandó jelleggel a szentszéki államtitkárságon dolgozó bíborosok laknak, püspökök és egyszerű papok.

 

Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában mutatja be a reggeli miséket, itt fogadja a nem állami delegációkat és a ház menzáján eszik. Ha szüksége van valamire, az egyházfő a szobájából lemegy a recepcióra - számoltak be a Szent Márta-ház vendégei, akik meglepetésükre a pápával találkoztak a folyosókon vagy az előcsarnokban. 

 

Az olasz sajtónak nyilatkozó vatikáni források szerint a pápai otthonná előléptetett Szent Márta-ház élete nem sokat változott, kivéve a menzát, amelynek a minősége jelentősen javult, amióta Ferenc pápa is ott eszik.

 

Ha Ferenc pápa ágyát is meg szeretné tekinteni, ide kattintson.

 

Fotó: La Repubblica

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS