// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Közalkalmazottak tízezreinek csökken a bére a csodás reformok nyomán

// HIRDETÉS

A szakszervezetek máris tiltakozó akciókkal fenyegetnek.

Két szakszervezet szerint mintegy 30-50 ezer közalkalmazottnak csökkent a bére januártól azt követően, hogy hatályba léptek az új bértörvény idei rendelkezései és a kormány áthárította az alkalmazottakra a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét.

Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, Dumitru Costin szerint pontosan márciusban fogják tudni a közalkalmazottak, hogy csökkent vagy sem a nettó fizetésük, de becslése szerint a bértörvény alapján a fizetések új kategóriák szerinti besorolása miatt 30-50 ezer közalkalmazott nettó jövedelme csökkenhet. Romániában több mint 1,2 millió közalkalmazott van.

A közhivatalnokok szakszervezete is közölte, hogy becslésük szerint 22 ezer közhivatalnok keres kevesebbet, mint tavaly, miután a társadalombiztosítási járulékoknak az alkalmazottakra áthárítása következtében megnőtt a bérek adóterhe.

A szakszervezetek tüntetések szervezését és általános munkabeszüntetést helyeztek kilátásba.

Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter kedden egy sajtótájékoztatón elmondta: a tavaly nyáron hatályba lépett bértörvény új alapokra helyezte a közalkalmazottak fizetését úgy, hogy a legmagasabb bér ne legyen több mint tizenkétszer nagyobb a legkisebb fizetéshez mérten. Hatalmas aránytalanságok vannak a közszférában a különböző bérek között, magyarázta, és a jogszabály szerint több lépcsőben, 2022-re alakul ki teljes mértékben a méltányos egyensúly.

A tárcavezető szerint már tavaly tudni lehetett, hogy a közalkalmazottak körülbelül 3 százaléka kevesebbet fog keresni januártól, de szerinte csak a nagyon nagy fizetéssel rendelkezők kerültek ilyen helyzetbe.

A kormány január 1-től hárította át a társadalombiztosítási járulékok fizetését az alkalmazottakra, így mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi járulékot a dolgozóknak kell fizetniük. Ennek érdekében a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellett emelniük a dolgozók bérét ahhoz, hogy a nettó jövedelmük ne csökkenjen. Ez a bruttó 20 százalékos béremelés azonban a legtöbb közalkalmazott esetében lényegében ugyanazt a nettó jövedelmet jelenti.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS