// 2025. november 19., szerda // Erzsébet

Kötetnyi Arany-kézirat rejtőzött Kolozsváron

// HIRDETÉS

Több diákja is másolta bele a verseit, Arany János jegyzetelte és szerkesztette kötetté.

Arany János kutatásának nagyon fontos részlete kötődik most már Kolozsvárhoz, amelyet Szilágyi Márton, az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének jelenlegi vendégtanára kutatott fel és tárt a nagyközönség elé csütörtökön az Erdélyi Múzeum–Egyesület kolozsvári székházában Arany János életművének kutatása – új eredmények címmel.

 

A kolozsvári Egyetemi Könyvtárban található ugyanis Arany János első, 1856-os reprezentatív verskötetének alapját képező kéziratos kötet, amelyet Szilágyi Márton korábbi vendégtanári időszaka alatt tanulmányozott. A kéziratos kötetet a költő fiának, Arany Lászlónak az özvegye adományozta az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, ahonnan az EME közgyűjteményeinek, kézirattárának államosításával került a kolozsvári Egyetemi Könyvtárhoz.

 

Ennek a kéziratos kötetnek óriási jelentősége van 

Szilágyi Márton kutatása számára, aki azt (is) vizsgálja, hogy Arany milyen szempontok alapján állította össze a köteteit. A kutató szerint Arany itt alakította ki műveinek azt a rendjét, amelyet a későbbi köteteiben csak bővített, de alapvetően nem módosított, ezért az irodalomtörténész számára nemcsak a versek köteten belüli elhelyezése mond sokat, hanem a kéziraton fellelhető jegyzetek is igen értékesek, amelyekkel Arany a nyomdai előkészítést segítette.

 

A tavalyi Arany-emlékévre ezért a Helikon kiadóval újra megjelentették Arany János kisebb költeményeit az eredeti szerkezetükben, a költő akkori elképzelései szerint és természetesen Szilágyi Márton kísérőtanulmányával. (A kutatónak szintén tavaly, az Arany-emlékévben megjelent nagy tanulmánykötetét, a „Mi vagyok én?” Arany János költészete címűt először Kolozsváron mutatták be 2017 végén.)

 

 

Szilágyi Márton az EME kolozsvári előadótermében | Fotó: Majláth Réka

 

A kéziratos kötet vizsgálatából fény derült arra is, hogy a versek bemásolását Arany János kezdte, de az első néhány költemény után mások folytatták, majd a végén visszatér Arany kézírása, és ő fejezte be a kötetet. Arany követte a másolás folyamatát is, ez látható a szöveg melletti kisebb megjegyzésekből, javításokból, számolt be a kutató.

 

Arany íródeákjai

Az előadó arra is kitért, hogy kik másolhatták Arany verseit. A levelezéseiből kiderült: felkérte egyik nagykőrösi diákját, Tolnai (született Hagymássy) Lajost, hogy írja le a verseit. „Én azt szeretném kérni magától, hogy írja le a verseimet, de senki ne turkáljon az én műveim között, és természetesen mindezt nem kívánom ingyen, mert tudom, hogy maga szegény családból származik” – idézte a felkérés szövegét Szilágyi Márton.

 

Tolnai emlékirataiban az olvasható, hogy egyedül csak ő másolta a verseket a kötetbe, pedig tisztán kivehető, hogy több kéz másolta a költeményeket, állítja az irodalomtörténész. Szilágyi Márton azt valószínűsíti, hogy a másik két kézírás is Arany nagykőrösi diákjaitól származik.

 

A kolozsvári kézirat nagy jelentőségű, és további kutatások tárgya lehet Arany tíz évvel korábbi önképe ellenére: 1847-ben még azt írta Petőfinek, hogy ő nem ért a lírához, nem is akar Petőfi vetélytársa lenni, teljesen átengedi a területet barátjának, idézte fel Szilágyi Márton. Ehhez képest hihetetlenül gazdag életművet hozott létre, verseken kívül drámai és prózai alkotásokat is, mi több: dalokat is szerzett. Emiatt nincs is pontos adat arról, valójában hány alkotása van Arany Jánosnak, válaszolta Szilágyi Márton az előadás végén feltett kérdésre.

 

 

A szerzők a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatói, szakmai gyakorlatukat a Főtérnél végezték.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Evakuálni kell két romániai falut, miután az oroszok felgyújtottak egy cseppfolyós földgázt szállító tartályhajót
Krónika

Evakuálni kell két romániai falut, miután az oroszok felgyújtottak egy cseppfolyós földgázt szállító tartályhajót

Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.

A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
Főtér

A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…

… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak
Székelyhon

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A ma éjjeli drónincidensről tájékoztató cikkünk posztja alatt több olvasónk is arról számolt be, hogy hangos zajra riadt fel szerdára virradóan. „Nagyon hangos volt, éjjel 2-kor arra ébredni, hogy gépek zúgnak a fejünk fölött!”

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén
Krónika

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén

Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Székelyhon

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS