// 2026. január 1., csütörtök // Újév, Fruzsina

Konzervatív, anarchista, költő: Kemény István

// HIRDETÉS

Amikor először járt Erdélyben, csak azért tért haza Magyarországra, hogy még négyszer visszatérjen – ugyanabban az évben. Keménnyel László Noémi beszélgetett kávéházi asztal mellett, Kolozsváron.

Teltház fogadja a kolozsvári Bulgakovban a némi késéssel érkező Kemény Istvánt, akit László Noémi, az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű beszélgetéssorozatának állandó „műsorvezetője” rögtön szembesít a Főtér.ro ajánlójában megfogalmazott értékítélettel, miszerint „igazi nagy költő”. Kemény, akiről azt tartják, hogy elég szűkszavú, tartózkodó félmosollyal mondja el, hogy az ilyesfajta értékelés idegesíti kicsit, persze, de azért alapvetően jól esik neki.

A házigazda a mélyvízbe rántja a vendéget azzal is, hogy felidézi: egy Bartis Attilával folytatott beszélgetésében – ezek a beszélgetések képezték aztán az Amiről lehet című beszélgetőkönyv alapját – meg másutt is 

konzervatív anarchistának nevezi magát,  

egy Elias Canettitől kölcsön vett terminussal. Ez egyfajta alkati affinitás is, mondja Kemény, őt többnyire veszteségérzettel tölti el, hogy elmúlnak a dolgok, és gyanakvással tekint az újra, mert nincs meggyőződve arról, hogy minőségileg jobbat hoz, mint a régi volt. Ugyanakkor nem akar be- és elzárkózni, szeretne megőrizni magában egyfajta fiatalosságot, kívülállást, vidámságot.

 

Talán ez utóbbi hajlamának tudható be, hogy gyerekkorában – bár a családban szinte mindenki írt – nem rajongott a versekért, a kötelező tananyag részének tekintette. Aztán kilencévesen megírta élete első két versét – majd évekig hanyagolta ismét a versírást. Mikor tizenévesen újra írni kezdett, a szövegek sokáig fiókban maradtak, nem küldte el a különböző szerkesztőségekbe, mert félt a kudarctól, a visszautasítástól. Tizenhét éves volt, amikor – 1979-ben – elküldte a sárvári diákpályázatra a verseit, köztük a műfaji kikötések miatt egy szonettel és egy Balassi-strófában írt költeménnyel (állítása szerint bűnrosszak voltak). 

 

 

Kemény rokonszenves figura, és ez a közönség reakcióin is látszik 

 

Azóta ő maga is tagja lett a sárvári találkozó előzsűrijének – ahová az egész Kárpát-medencéből érkeznek kéziratok –, ez alól kivételt képeznek azok az évek, amikor a saját lányai is pályáztak. Húszéves korában írta az első olyan verset, amellyel maradéktalanul meg volt elégedve – úgy gondolta ugyanis, hogy 

költőként ebben az életkorban már illik előrukkolni  

egy olyan verssel, mint József Attila Tiszta szívvel című költeménye. Első kötetével mázlija volt, mert a rendszerváltás előtt nehezebb volt kiadási lehetőséghez jutni: az ELTÉ-nek volt egy sorozata, amelyben néhány kötet jelent meg csupán, köztük az övé is.

 

A szonettre (és a kötött formákra) visszatérve: Kemény nem hisz abban, hogy létezik „helyes” költészeteszmény, és úgy látja, a magyar nyelv, agglutináló mivoltából kifolyólag, mindig is alkalmas volt a rímelésre, a kötött forma ezért mindig népszerű a költészetünkben. Ez nem minden kultúrában és nyelvben van így, ráadásul a szabadverseket könnyebb fordítani: Kalász Orsolya, aki németre fordítja a műveit, mindig bosszankodik, ha rímes verset ír, mert azt nehezebb átültetni. 

A vers azonban definíció szerint szabad:  

bármit lehet írni, függetlenül a kánonoktól. A magyar irodalomban a 90-es évekre kialakult az a nézet, hogy a korábbi, megcsontosodott, népies-marxista-szocreál költészeti nyelvet el kell felejteni, mindenhez iróniával kell viszonyulni, ki kell dobni a pátoszt és a tragikumot – és végső soron mindenen röhögni kell. De ez ugyanúgy megmerevedett és kánonná vált, mint a korábbi stíluseszmények. Mára fordulat állt be a közéleti költészet megítélésében is, nem függetlenül a 2010-es politikai változásoktól: az iróniát abszolutizáló felfogás még cikinek tartotta a politikai tematikát, aztán hirtelen mindenki elkezdett közéleti verseket írni, és kiderült, hogy korábban is számos ilyen témájú vers született, csak az irodalmi köztudat ezt figyelmen kívül hagyta. A politikai költészet divattá vált, és ez azért sem közömbös Kemény István számára, mert a lavinát – szándékától függetlenül – ő maga indította el, Búcsúlevél című költeményével (amelyet viszont juszt sem hajlandó felolvasni).

 

 

A költő dedikál

 

Nincs ugyan köze az erdélyi Kemény-famíliához, de 

Erdély az alapélményei közé tartozik:  

'89 tavaszán járt itt először – írótársa, Kun Árpád „rángatta” el –, de még abban az évben négyszer tért vissza. Régenbe járogatott, aztán jóbarátja, Bartis Attila vitte el Gyergyószárhegyre, ahol tábort rendeztek fiatal irodalomkedvelőknek, később Kolozsváron folytatták a találkozásokat – és azóta is rendszeresen visszajár.

 

Mint a mellékelt ábra mutatja: néha ma is megáll egy-egy szóra a kolozsvári kávéházakban.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Advent idején annak örvendjünk, amink van!

Szántai János

Átszakadt a gát, ömlik ránk a karácsonyi lidércnyomás. Jaj, rámegy az idő, az ideg, az élet! Komolyan kérdem: muszáj szenvedni, megroppanni a súly alatt?

Ünnepeink összecsúszása: fekete karácsony és csillogó péntek hónapokon át

Sánta Miriám

Egyre korábban kezdődik a vásárlási láz. Még zajlik a Black Friday, de már karácsonyi zene szól. Hass, alkoss, gyarapíts, de a legfontosabb: költsd a pénzed.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„F-i m-ai bun!” – kifogott a nyelvtan a franciasalátát készítő brăilai háziasszonyon – hírek karácsony másnapján
Főtér

„F-i m-ai bun!” – kifogott a nyelvtan a franciasalátát készítő brăilai háziasszonyon – hírek karácsony másnapján

Négyszáz darab csempésztojással bukott le egy román kamionos Olaszországban. Fejbe vertek egy férfit Bánffyhunyadon, mert nem tudta a karácsonyi ének szövegét.

A kolozsvári Waldorf-iskola menesztett magyar aligazgatója a Krónikának: „nem csak a tisztség elvesztéséről van szó”
Krónika

A kolozsvári Waldorf-iskola menesztett magyar aligazgatója a Krónikának: „nem csak a tisztség elvesztéséről van szó”

A Kolozsvári Waldorf Líceum aligazgatónőjének menesztése nyomán az elmúlt napokban egymásnak feszültek intézményi álláspontok, jogértelmezések és közösségi reakciók.

Sokánt (vagy normális?): egy erdélyi településen felszámolják a helyi rendőrséget…
Főtér

Sokánt (vagy normális?): egy erdélyi településen felszámolják a helyi rendőrséget…

… Bukarest új főpolgármesterének szakmai önéletrajza icipicit hamis, de szerinte az egész csak félreértés… és a Pruton túli parlament plenáris ülésén nem kisebb dologról kommunikáltak a honatyák, mint egy jó kis bulikáról.

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs
Székelyhon

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

Több egymást követő tűzeset után rendkívüli falugyűlést tartottak Kászonjakabfalván. A helyiek szerint a történtek egy konkrét személyhez köthetők, ám bizonyíték hiányában senkit nem mertek megnevezni.

Orban szerint Orbán napjai meg vannak számlálva
Krónika

Orban szerint Orbán napjai meg vannak számlálva

Orbán Viktor magyar miniszterelnök napjai meg vannak számlálva – így vélekedik Ludovic Orban egykori román kormányfő.

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek
Székelyhon

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Csíkszeredában sem csak az inflációs rátával nő jövőre a helyi adók mértéke, hanem emelt adókulcsot vezetnek be az ingatlan- és gépjárműadó kiszámításánál, sőt még adókedvezményeket is eltörölnek.

// még több főtér.ro
Boldogabb új évet kívánunk!
2025. december 31., szerda

Boldogabb új évet kívánunk!

A Főtér szerkesztősége boldogabb, békésebb, gazdagabb és barátságosabb új évet kíván portálunk minden kedves olvasójának!

Boldogabb új évet kívánunk!
2025. december 31., szerda

Boldogabb új évet kívánunk!

A Főtér szerkesztősége boldogabb, békésebb, gazdagabb és barátságosabb új évet kíván portálunk minden kedves olvasójának!

Különvélemény

Advent idején annak örvendjünk, amink van!

Szántai János

Átszakadt a gát, ömlik ránk a karácsonyi lidércnyomás. Jaj, rámegy az idő, az ideg, az élet! Komolyan kérdem: muszáj szenvedni, megroppanni a súly alatt?

Ünnepeink összecsúszása: fekete karácsony és csillogó péntek hónapokon át

Sánta Miriám

Egyre korábban kezdődik a vásárlási láz. Még zajlik a Black Friday, de már karácsonyi zene szól. Hass, alkoss, gyarapíts, de a legfontosabb: költsd a pénzed.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS