// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Kísérlet a testek laboratóriumában

// HIRDETÉS

Caravaggio azért üldözi ecsetjével a húst, hogy megtudja, van-e benne lélek. A legszínházibb festő utolsó napjai a kolozsvári színpadon.

Van-e valami a testen túl?

Ezt vizsgálja a Caravaggio Terminal című előadás, amelynek ősbemutatója június 24-én, kedden lesz este nyolctól a Kolozsvári Állami Magyar Színház Stúdiótermében. Mert a szerzők szerint Caravaggio is ezt vizsgálta.

 

És azért Terminal, mert a darab szerzője szereti a kifejezés többértelmű homályát. Amelyből a végállomást jelentő terminust emelte ki Carmencita Brojboiu, az előadás díszlet- és jelmeztervezője.

 

A darabon több mint két éve dolgozik Visky András dramaturg (ő írta a szövegét) és Robert Woodruff rendező. Igen, ő rendezte a Születésnapot, amire a jegyeket 2011 óta folyamatosan elkapkodják. Hol New Yorkban találkoztak, hol Skype-on. Ők ketten csináltak ma kedvet a rendhagyó előadáshoz.

 

Rendhagyó, 

  • mert hét színész játszik több mint húsz szerepet (és néha külön megjelenik Caravaggio hangja);
  • mert nyitott a dramaturgiája: a 31 jelenet sorrendje akár fel is cserélhető, ugyanúgy pár szerep is;
  • mert a reflektorok mellett négy projektor is világít;
  • ezért bedolgozik az előadásba Bányász Bertalan VJ is (a Tündérgroundból);
  • és az előadás saját zenét, hangvilágot is kapott bodoki-halmen katától.

Miért Caravaggio?

Mert képei minimum drámai megvilágításúak. Sőt, Visky szerint Caravaggio nem is annyira festője, mint inkább rendezője a képeinek. Egyrészt az alakok elrendezése és megvilágítása, másrészt Caravaggio technikája is ezt mutatja: röntgensugaras felvételekkel bizonyították, hogy Caravaggio nem rajzolta fel előre a vászonra a kompozíciót, hanem minden finom gesztust és rajzolatot eleve ecsettel vitt fel. Gyorsan festett, de sokáig készült fel.

 

Mert az egyik legbalhésabb festő volt a történelemben. Legmagasabb egyházi körökből kapott megrendeléseket, a busás honoráriumokat a legalacsonyabb, sőt periférikus társadalmi körökben verte el. Mert azután is kocsmák, kuplerájok, szegényházak népe között élt, hogy Del Monte bíboros a palotájába fogadta. 

 

 

Visky András és Robert Woodruff

 

Képeinek bemutatása gyakran fulladt botrányba (időnként ki is dobták őket a templomokból), például mert a Szent Pál megtérésén egy ló a főszereplő, vagy mert Máriát egy nagyon is jól felismerhető római kurtizánról festette meg a Mária halála című képen, aki akkor vélhetőleg még terhes is volt. (Ez egyébként a rendező kedvenc képe.)

 

Életének eseményeit leginkább az inkvizíció, illetve a rendbiztosok jegyzőkönyveiből ismerjük, mivel gyakran keveredett verekedésbe, és állítólag embert is ölt illegális párbajban. Miközben nem szűnt meg a szentséget keresni. Festő kollégái irigykedtek a sikereire, volt aki fel is jelentette, vagyis igazi sztár volt.

 

És mert ugyanolyan átmeneti korban élt, mint mi – véli Visky András –, amikor épp a realitás létében nem hiszünk. „Amikor a virtuális és a reális olyan erős konfliktusban áll egymással, hogy a virtuális felülírja a reálist, és a reálisnak a megjelenése számunkra nagy esemény mindig” – mondta Visky a sajtótájékoztatón.

Mit jelent mindez?

14 éven felülieknek szóló produkciót eléggé levetkőzött színészekkel. Mert csak úgy látszik a bőr. (Ha valaki meg szeretne botránkozni, ne menjen el a színházig, annak már most szólunk, hogy Caravaggio úgy volt például radikálisan keresztény, sőt katolikus, hogy nem rúgta ki az ágyából a férfiakat.)

 

Jó pár percet Caravaggio festményeivel a neten, mert az előadásban nem szerepelnek. De itt nagyon jó minőségben lehet nézegetni őket.

 

Csomó fontos kérdést a testek laboratóriumából (az előadás alcíme), ahol a válaszokat aztán mind magunkra szabhatjuk. Jövő kedden és szerdán este nyolctól.

 

Címlapkép: Bíró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS