Romániától, a „best practice” országtól Szlovákiáig, ahol 19 nyelven jelzik az üzemanyagtöltő-állomást – csak épp magyarul nem.
Tusványost leginkább az olyan típusú rendezvények teszik azzá, amivé vált, mint az a Kisebbségi Jogvédő Intézet égisze alatt szervezett beszélgetés, amelyen a Kárpát-medence különböző szögleteiből összegyűlt magyar kisebbségi jogvédők számoltak be tapasztalataikról. És ha már jogegyenlőség, a nemi arányokra sem lehet panasz: az asztalnál három hölgy és három úr foglal helyet, az utóbbiak közül pedig az egyik a moderátori szerepben jelen lévő Csóti György, a KJI igazgatója.
Ő a maga részéről már az elején leszögezi: a Kárpát-medencében szétszórt magyarság problémáira
Addig is azonban, amíg ez megvalósul, tűzoltómunkát kell végezni, két fő célkitűzés érdekében: megélhetés és jogbiztonság – ezek szükségesek ugyanis az „elszakított területeken” élő magyarok komfortérzetéhez.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet, a hasonló nevű alapítványból „kinőve”, pont ennek elősegítésére jött létre négy évvel ezelőtt.
Zsigmond József, az RMDSZ-közeli Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálattól a kétnyelvűség háromszéki problémáiról számol be. Igen, minden előzetes elvárás ellenére a kisebbségi (valójában ott helyben „többségi”) nyelvhasználat helyzete a Székelyföldön, Kovászna megyében sem rózsás. A területileg illetékes állami kirendeltségekben nem tartják be a többnyelvűségre vonatkozó jogszabályokat, gyakran forráshiányra hivatkozva – Háromszéken például csak az egészségügyi kirendeltségnél működött, tapasztalataik szerint. Az általános gyakorlat az, hogy szóban többnyire lehet használni a magyar nyelvet, írásban kevésbé.
Vannak persze biztató jelek, a FIFA például az ő feljelentéseik nyomán marasztalta el a román labdarúgó válogatottat rasszizmus miatt.
A háromszéki jogvédőnek sikerül meglepnie a hallgatóságát azzal a kijelentéssel, hogy a helyzeten nem javít – sőt ront – az, ha az intézmények élén magyar nemzetiségű személyek állnak – a magyar intézményvezetőkkel ugyanis a legnehezebb zöldágra vergődni. Mindez azért hökkenti meg a közönséget, mert ezeknek a vezetőknek a nagy része épp ahhoz a politikai alakulathoz áll közel, amelyhez a Mikó Imre szolgálat is.
Zsigmond konklúziója, hogy az egyetlen igazi megoldás a nyelvhasználati kérdésekre az lenne, ha sikerülne elérni, hogy
Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) vezetője elmeséli, hogy 1988-tól jó néhány évig távol élt Vásárhelytől, külföldön dolgozott, és gyakran találkozott azzal a közvélekedéssel, hogy Románia ún. „best practice” ország (vagyis élen jár a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítésében), sőt ezt a véleményt sokáig ő is osztotta, hellyel-közzel. Amikor viszont hazatért, rövid idő alatt rájött: Románia nemhogy „best practice” ország volna, hanem ellenkezőleg, a legrosszabb példák közül való.
A város utcáin járva hamar kiderült, hogy a lakosság közel felét kitevő magyar közösség nyelvi értelemben nincs jelen a közterekben: ahogy fogalmaz,
Ekkor született meg a Cemo életrehívásának gondolata: a civil jelleg mellett az elkötelezettséget azért tartja fontosnak hangsúlyoznia, mert felfogásában a kisebbségvédelem nem projektszerű tevékenység, hanem elkötelezett civil aktivisták folyamatos képzése, „kinevelése”.
A Cemo számára a kisebbségi jogvédelem két fő területét az iskolák és a közigazgatás jelenti. A helyzet az, hogy valóban vannak jó törvények, csak azokat nemigen tartják be, ezért van szükség a civil szféra irányából érkező nyomásgyakorlásra, például ahhoz, hogy az iskolákban kitegyék a kétnyelvű figyelmeztető vagy homlokzati táblákat. Szóba kerül természetesen a mozgalom talán legismertebb eddigi akciója is, a nagy visszhangot kiváltott kétnyelvű utcanévtáblák ügye.
Amíg a civil szféra teszi a dolgát, a politikum már korántsem ennyire „elkötelezett”: hiába az RMDSZ-é a legnagyobb frakció a helyi és megyei tanácsban, a politikai úton elért eredmények elenyészőek.
Ezért egyre több peres eljárást kell indítani, idén 70-80 alkalommal fordultak bírósághoz, ezek jelentős része a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal ellen irányul.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke szerint
Elmondja, hogy az EMNT és a KJI közötti együttműködés intézményesült, a tanács 30 irodájának egy részében pedig létrehozták a rendszeres és ingyenes jogi tanácsadást.
Az általuk felvállalt ügyek közé tartozik a magyar jelképhasználat, például a székely zászló elleni támadások – ezzel kapcsolatban pozitív és negatív „eredmények” egyaránt vannak, a vásárhelyi táblabíróság kedvező döntést hozott, a Tőkés László váradi irodájának erkélyére kitűzött székely zászló ügyében viszont épp ellenkezőleg, ezért „mennek Strasbourgba”.
A törvények ugyan egyértelműek, de a Székelyföldön kívül szinte sehol nem tartják be azokat. „Dan Tănasă stílusában kéne pereskedni nekünk is” – jegyzi meg viccesen Sándor Krisztina. Úgy véli, a helyzet javulásához precedensértékű bírósági ítéletekre lenne szükség, a kisebbségi jogvédelem legnagyobb ellensége pedig a közöny és az igénytelenség.
Őry Péter Szlovákiából érkezett, a Pro Civis Polgári Társulás képviseletében, de hamar kiderül, hogy a civil aktivizmus mellett aktívan politizál a Magyar Közösség Pártja színeiben, sőt polgármester is. Kitér a szlovák államnyelvhasználati törvényre és a kisebbségi nyelvhasználati törvényre – ez utóbbi értelmében azokon a településeken (de a megyei hivatalokra ez nem érvényes), ahol a magyarság 20 százalék fölötti arányban él,
Ez azonban – mivel opcionális és az ügyintézés lassabbá válásával jár – nem jellemző. Őry saját példáján keresztül meséli el: egy-egy hivatalban az is előfordul, hogy az ügyintéző nem is találkozik a többnyelvű dokumentumokkal, formanyomtatványokkal.
Őry beszámol arról, hogy a Pro Civis gyakran azt a feladatot látja el, amit az államnak kéne, például többnyelvű dokumentumok sokaságát gyártják és küldik ki ingyenesen. Úgy véli, legtöbb esetben nem is jogvédelemre, hanem jogérvényesítésre van szükség – arra, hogy a polgárokat és az intézményeket rávegyék arra, éljenek a törvény adta jogokkal.
Őry lendületes, jó előadó, általános derültséget kelt például azzal, hogy elmeséli: a gútai üzemanyagtöltő-állomáson 19 nyelvű felirat van – ezek között azonban „véletlenül” épp a magyar nincs ott.
Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd elmondja, azért vállalja 2008-2009 óta a kisebbségvédelemmel kapcsolatos pereket, mert úgy érzi:
a hivatalos ügyintézésben.
Ügyvédként egy kisebbségjogi perben mellőzni kell minden nemzeti érzületre utaló, nacionalista felhangúnak minősíthető elemet – mondja el. Az érvelésnek minél tárgyilagosabbnak, higgadtabbnak kell lennie, mert „a bíró is ember”, többnyire román ember, és az ebből fakadó elfogultságoktól nehéz szabadulni. Érzelmi alapú érvelés helyett az Emberi Jogok Európai Egyezményét kell alapul venni – összegez az ügyvédnő.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
Október 27-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat. Sokakat megvisel az óraátállítás, de továbbra sem lehet tudni, hogy mikor szabadulunk meg tőle.
A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.
Átható, kicsit sem kellemes trágyaszag töltötte be a napokban Gyergyószentmiklós levegőjét. Sokan panaszkodnak emiatt, Len Emil, korábbi alpolgármester szerint ez pár napon belül megszűnik.
Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
… három évvel az aradi autórobbantós merénylet után előállították a gyanúsítottakat… és egy orvos nem volt hajlandó kimenni egy sürgős fulladásos esethez, az illető meghalt.
… három évvel az aradi autórobbantós merénylet után előállították a gyanúsítottakat… és egy orvos nem volt hajlandó kimenni egy sürgős fulladásos esethez, az illető meghalt.
Nicolae Ciucă pedig oroszozott egyet, majd bevallotta, hogy az RMDSZ-szel készül tárgyalni...
Nicolae Ciucă pedig oroszozott egyet, majd bevallotta, hogy az RMDSZ-szel készül tárgyalni...
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
Beszterce-Naszód megyében pedig emberre támadt egy medve.
Beszterce-Naszód megyében pedig emberre támadt egy medve.
300 millió eurós összegtől esett el Románia, miután nem teljesítette a nemzeti helyreállítási terv feltételeit. Mikor állítjuk át az órát?
300 millió eurós összegtől esett el Románia, miután nem teljesítette a nemzeti helyreállítási terv feltételeit. Mikor állítjuk át az órát?
… hisztike az AUR ölén, egyesek szerint kicsit drága egy képviselőjelölti hely… és egy influenszer ingyen benzint ajánlott a népnek Temesváron, mire kitört a káosz.
… hisztike az AUR ölén, egyesek szerint kicsit drága egy képviselőjelölti hely… és egy influenszer ingyen benzint ajánlott a népnek Temesváron, mire kitört a káosz.
Kolozsvárra nagyszabású zöld projekt érkezne, de mik a megvalósulás esélyei? Az Európai Néppárt szorgalmazza Románia schengeni csatlakozását.
Kolozsvárra nagyszabású zöld projekt érkezne, de mik a megvalósulás esélyei? Az Európai Néppárt szorgalmazza Románia schengeni csatlakozását.
… egy Kovászna megyei esztenán hat rabszolgát tartottak a górék… és tessék jól felöltözni, betakarózni, itt az idei ősz eddigi leghűvösebb időszaka.
… egy Kovászna megyei esztenán hat rabszolgát tartottak a górék… és tessék jól felöltözni, betakarózni, itt az idei ősz eddigi leghűvösebb időszaka.
Egy Bihar megyei pszichiátriai kórházban pedig horror állapotokat találtak, elektrosokkolóval kínozták az ápoltakat.
Egy Bihar megyei pszichiátriai kórházban pedig horror állapotokat találtak, elektrosokkolóval kínozták az ápoltakat.
Több mint 4,5 milliárd eurót költöttek 2023-ban a Romániába látogató külföldi turisták. Tényleg komolyan gondolják a Gyergyóalfalu-Ditró autópályaszakasz megépítését.
Több mint 4,5 milliárd eurót költöttek 2023-ban a Romániába látogató külföldi turisták. Tényleg komolyan gondolják a Gyergyóalfalu-Ditró autópályaszakasz megépítését.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.