Kiket, miért és hogyan tesztelnek ingyenesen? Kik számítanak fertőzésgyanúsnak? Ki kaphat a decemberben érkező ingyenes vakcináb

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) frissítette arról szóló javaslatait, hogy kik élvezzenek elsőbbséget a tesztelések során, ugyanakkor összeállított egy listát, melyben 14 prioritizált kategóriát különböztet meg. Ezzel párhuzamosan az esetmeghatározások módján is változtattak, így ezentúl más szempontok alapján sorolják be

a fertőzésgyanús, a valószínűsíthetően fertőzött, illetve igazoltan fertőzött betegeket.

Érthető módon a koronavírus jellegzetes tüneteivel rendelkező orvosok és kórházi alkalmazottak élveznek abszolút elsőbbséget a tesztelések során, őket követik azok a páciensek, akiknek az antigén vizsgálaton alapuló gyorstesztje pozitív lett. Ha egy igazolt fertőzött valamelyik kontaktjánál jelentkeznek a tünetek, akkor az illetőt is tesztelni kell.

A negyedik, ötödik és hatodik prioritizált csoportba azok tartoznak, akik szerv- vagy szövetdonorok, a transzplantáció recipiensei, vagy immunszuppressziós kezeléseken esnek át. Azokat is tesztelni kell, akik a szerveket szállítják.

A sugárkezelés alatt álló daganatos betegeknél 48 órával a terápia megkezdése előtt szükséges koronavírus-tesztet csinálni,

továbbá akkor is, amikor a kórházba érkeznek felülvizsgálatra. Folyamatban lévő sugárkezelések esetén kéthetente kell megismételni a mintavételt, ugyanakkor orvosi beavatkozások előtt 48 órával. A kiskorú daganatos betegek kísérőit szintén tesztelni kell.

A hemodialízissel kezelt tünetmentes páciensek is elsőbbséget élveznek, függetlenül attól, hogy tünetmentesek, igazolt fertőzöttekkel érintkeztek, esetleg tünettel is rendelkeznek.

Az állami intézmények tünetmentes lakóit havonta kétszer,

a felvigyázó személyzetet hetente egyszer tesztelhetik ingyenesen.

A tizenharmadik kategóriába tartoznak a karanténban vagy házi izolációban tartózkodó várandós kismamák, beleértve azokat is, akik igazolt fertőzöttel érintkeztek. Tünetmentesség esetén a tesztet a 14. napon kell elvégezni.

Végül a sort azok az orvosok és egészségügyi alkalmazottak zárják, akik tünetmentesek, de érintkeztek fertőzöttekkel. A teszt elvégzését az érintkezés utáni 6-7. napon kell elvégezni.

Egy páciens akkor minősülhet fertőzésgyanúsnak, ha az alábbiak közül legalább három tünettel rendelkezik:

láz, köhögés, a szag- és/vagy az ízérzékelés részleges vagy teljes elvesztése, gyengeség, fejfájás, torokfájás, légszomj, étvágytalanság, hidegrázás, hányás, hasmenés, zavart mentális állapot. Ide sorolják azokat is, akiknél hirtelen jelentkezik a láz és a köhögés. Ezen túlmenően akik tüdőgyulladás vagy mellhártyagyulladás tüneteivel rendelkeznek, számíthatnak arra, hogy a gyanús esetek közé sorolják, azokkal együtt, akik akut légzési nehézségekkel küszködnek. A 16 éven aluliak esetében elsősorban a nem a táplálkozással összefüggésben álló hányás és hasmenés jelezheti a fertőzöttséget.

Valószínűsíthetően fertőzöttnek az számít, aki rendelkezik tünetekkel és találkozott igazolt fertőzöttel, esetleg kapcsolatban állt egy fertőzési gócponttal. A hirtelen, minden előzmény nélkül megbetegedett és elhunyt személyeket is ebbe a kategóriába sorolják be, amennyiben az elhunytnak halála előtt légzési nehézségei voltak, emellett kapcsolatban állt egy igazolt fertőzöttel vagy fertőzési góccal.

Nem is kérdés, igazolt fertőzött az, akinek a PCR-tesztje pozitív lett,

függetlenül attól, hogy az illető rendelkezik-e tünetekkel vagy sem.

Fontos még tisztázni, kik számítanak közvetlen kontaktszemélyeknek:

• azok, akik egy háztartásban élnek egy igazolt fertőzöttel,
• azok, akik fizikailag érintkeztek egy fertőzöttel (például kezet fogtak egymással, majd nem fertőtlenítették kezeiket),
• illetve azok, akik két méteres távolságon belül, legalább 15 percen át egy helyen voltak egy fertőzöttel.

Az egészségügyi rendszerben, például egy laborban dolgozók, vagy egy fertőzött ellátásában szerepet vállaló személyek is ebbe a kategóriába sorolhatóak, amennyiben nem tartották be az óvintézkedéseket. Tehát már csak azért is érdemes maszkot hordani, mert ezzel elkerülhető, hogy egy igazoltan fertőzött közvetlen kontaktjai legyünk.

És mi a helyzet a vakcinákkal?

Amióta egyre közelebbinek tűnik az oltás romániai bevetése, beindultak a találgatások arról, hogy kik fogják elsőként megkapni a vakcinákat. Ludovic Orban kormányfő szerda este cáfolta azt az értesülést, hogy a miniszterek, államtitkárok vagy köztisztviselők elsőbbséget élveznének, a sajtóban megjelent minisztériumi levelezés mindössze csak egy felmérés része volt, mellyel azt kívánták ellenőrizni, hogy a közigazgatásban dolgozók körében mekkora a hajlandóság az oltásra, állítja a kormányfő.

Az oltási program lebonyolítására egy bizottságot hoztak létre, mely a decemberben érkező vakcinák szállításáért, tárolásáért, logisztikájáért és a lakosság körében végzett népszerűsítésért egyaránt fog felelni.

A prioritási listát az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján állítják össze. A koronavírus elleni küzdelem első frontvonalában dolgozó orvosok mellett az idősek, krónikus betegek, veszélyeztetett személyek kapják meg elsőként az oltást, majd azok következnek, akik a stratégiai fontosságú szolgáltatásokért felelnek.

Az oltás nem lesz kötelező, de teljesen ingyenes lesz az oltási tervben szereplő minden egyes kategória számára.