// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kidobná a Funar-féle címert egy kolozsvári tanácsos

// HIRDETÉS

Giccsesnek és törvénytelennek tartja Kolozsvár jelenleg használt, Gheorghe Funar idejében meghonosított címerét, és a régi jelképhez való visszatérést sürgeti egy városi tanácsos. A felvetés azért érdekes, mert a kezdeményező román.

A Kolozsvár régi-új címeréhez való visszatérést sürgeti Ioan Bîldea, a kincses város közgyűlésének nemzeti liberális párti (PNL) tagja. A politikus kemény hangnemben ostorozza a város által jelenleg használt jelképet, amelyet 1995-ben egy gimnazista diáklány tervezett.

Bîldea szerint a mostani címer egyszerűen törvénytelen. A jelkép módosítását szorgalmazó beadványában rámutat: a jelenlegi, Emil Boc-féle városvezetés is illegálisan használja a címert, amely ellentétes a hatályos jogszabályokkal, a heraldika szabályaival és a helyi történelmi hagyományokat sem tartja tiszteletben. „Saját politikai ambíciókat szolgáló giccsről van szó, amelyet Gheorghe Funar rendszeresített 1999-ben, és amely sohasem kapta meg az országos heraldikai bizottság jóváhagyását” – mutat rá a liberális politikus, aki azt javasolja, hogy a város térjen vissza ősi címeréhez, amely kék alapon ezüstszínű, háromtornyú várat ábrázol.

Bîldea úgy véli, a jelenlegi címer – amely valóban teljesen ellentétes a heraldika szabályaival, és amely elképesztően túlzsúfolt: dák farkasfejes harci zászlót és római istennőt is tartalmaz, de ezek mellé még a román memorandisták ugyancsak mérsékelten esztétikus, és a helyiek által csak guillotine-nak becézett emlékműve is helyet kapott, természetesen mindez piros, sárga és kék színekben – komolytalan, és veszélyezteti Kolozsvár esélyeit az Európa Kulturális Fővárosa cím 2021-es elnyerésére.

Az önkormányzat mindazonáltal nem siet lecserélni a funári soviniszta ízlés(telenség)világot megtestesítő címert. A városháza hivatalos álláspontja szerint a címert törvényesen használják, mindemellett a címer lecserélésével kapcsolatosan már kikérték az akadémia véleményét, és most a tudós társaság írásos állásfoglalására várnak.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS