Ki a felelős, ha a tetőről rázuhant a hó a kocsinkra? – keddi hírek

A tél nemcsak mesebeli tájakat hoz magával, hanem valódi veszélyeket is: az épületeken megmaradt hó és jégcsapok súlyos baleseteket okozhatnak. Temesváron három autó megrongálódott, miután fagyott hó hullott le a tetőkről.

Egy legálisan parkoló autó szélvédője betört, motorháztetője meggörbült és egyéb károsodásokat szenvedett, miután fagyott hó hullott egy afterschool programokat befogadó épületről. Az autó tulajdonosa szerint az épületen nincs hófogó. Értesítette a rendőrséget és panaszt is tett, de a kár megtérítése nehéz, mivel még nem sikerült azonosítani az épület tulajdonosát.

Hasonló eset történt a temesvári Badea Cârțan utca területén is, ahol a piac tetejéről lehulló hó egy másik autót rongált meg. Ebben az esetben a tulajdonos szintén nem rendelkezett biztosítással, de úgy döntött, hogy jogi lépéseket tesz a Piețe SA ellen. Szerencsére egyik esetben sem voltak sérültek. A veszély azonban továbbra is fennáll, különösen a forgalmas és hőmérséklet-ingadozásnak kitett területeken.

Ezekben az esetekben az épület tulajdonosa a felelős, legyen az természetes vagy jogi személy. Ha ez megtörténik, akkor nemcsak az ereszre képződött jégcsapokat, hanem a tetőről a havat is el kell távolítania.

Magánszemélyek 1000 lej bírságot kapnak, ha hó van a tetőn vagy hasonló, jogi személyek pedig akár 2500 lejt, de még ezek a bírságok sem ijesztik el az épület tulajdonosait. A törvény a károsult fél oldalán áll, de még így hosszú bürokratikus folyamaton kell átesni. Ha pedig valaki ilyen eset áldozata lesz, akkor elsősorban bizonyítékokat kell gyűjtenie, azaz minden szögből le kell fényképeznie az autóját, és hívnia kell a rendőrséget, legyen az a helyi vagy az országos. Ezután jelentést kell tennie, és saját maga vagy a rendőrség segítségével azonosítania kell a tulajdonost.

És ami nagyon fontos: ügyvédi segítséget kell igénybe venni. Azok se adják fel, akik nem rendelkeznek CASCO biztosítással, mert az ő esetükben is lehet kártérítést kapni, de csak a bíróságon és csak meglehetősen hosszú idő elteltével.

Az INSCOP Research legfrissebb adatai szerint egyre növekszik a különbség a románok igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos elvárásai és a mindennapi életben tapasztaltak között – mutat rá a Ziare.com. A bizalom törékeny, a gyanakvás dominál, és egyre erősödik az az érzés, hogy a törvény nem kezel mindenkit egyenlően.

A 2026 januárjában közzétett felmérés rendkívül alacsony szintű bizalmat jelez az igazságszolgáltatási rendszer iránt. A romániaiak csupán egynegyede mondja, hogy nagyon vagy meglehetősen bízik ebben a rendszerben, míg több mint 70 százaléknak szerint kevés, nagyon kevés vagy egyáltalán nincs bizalma benne. A teljesen csalódottak aránya elsöprő, a bizonytalanok száma pedig elenyésző marad.

Paradox módon az igazságszolgáltatás függetlenségéhez való ragaszkodás szinte egyhangúlag jelenik meg. A válaszadók több mint 92%-a tartja nagyon fontosnak vagy meglehetősen fontosnak, hogy Romániában független legyen az igazságszolgáltatás rendszere, és csak egy kisebbség véli ezt irrelevánsnak.

Arra a kérdésre azonban, hogy a román igazságszolgáltatás valóban független-e a politikai befolyástól, a válaszok radikálisan megváltoztak. A megkérdezettek kevesebb mint egynegyede véli úgy, hogy az igazságszolgáltatás mentes a politikai nyomástól, míg több mint kétharmaduk meg van győződve arról, hogy a függetlenség csak elméleti.

A kutatás által feltárt talán legaggasztóbb tendencia a törvény egyenlő alkalmazásának megítélésével kapcsolatos. 2025 áprilisához képest jelentősen csökkent azok száma, akik úgy vélik, hogy a törvény nagy vagy meglehetősen nagy mértékben vonatkozik minden állampolgárra. 2026 januárjában már csak 16,6% osztja ezt a véleményt, míg néhány hónappal korábban ez az arány még közel 20% volt. Ugyanakkor riasztóan megnőtt azok aránya, akik szerint a törvényt kis mértékben, nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem alkalmazzák, és ez az arány már meghaladja a 80%-ot – ez a negatív megítélés inkább az USR és az AUR szavazói, valamint a kisvárosok lakói körében elterjedt, míg a PSD és a PNL szavazói, valamint a 30 év alatti fiatalok valamivel optimistábbak, bár ezekben a csoportokban is a bizalmatlanság dominál.

A román gazdák kedden Strasbourgban csatlakoztak más európai uniós tagállamok gazdáihoz, hogy tiltakozzanak a Mercosur-megállapodás ellen – 200 romániai gazda követel méltányos feltételeket és szabadpiacot, mondván, hogy védelem nélkül a romániai gazdák eltűnésének veszélye áll fenn, az EU döntései pedig nem fogják megvédeni a hazai élelmiszertermelést.

A romániai mezőgazdasági érdekképviseletek vezetői közös nyilatkozatban reagáltak a keddi strasbourgi gazdatüntetésre, és az európai agrárszervezetekhez hasonlóan ők is azt sürgetik, hogy az egyezmény mezőgazdasági fejezetének tárgyalásait indítsák újra.

Szerintük a jelenleg alkalmazott védzáradékok nem működnek, mert hiányoznak a szükséges adatok és nem világos a felelősségi rendszer, ezért azt is javasolják, hogy halasszák el a megállapodás hatálybalépését mindaddig, amíg olyan formát nem dolgoznak ki, amelyet a szakmai szervezetek is elfogadnak.

Közleményük azt is hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazat, és nem lehet geopolitikai alkupozíció része.

A gazdaszervezetek szerint szükség van egy kötelező engedélyezési rendszerre az importált mezőgazdasági termékekre, továbbá követelik, hogy tiltsák meg, hogy harmadik országból származó nyersanyagokat uniós eredetűként értékesítsenek. Végül azt is kérik, hogy legyen világos és hatékony jelölési rendszer a termékek valódi származásának feltüntetésére és az ellenőrzés javítására.