// 2024. november 25., hétfő // Katalin
jegyrendszer

Kevésbé lesznek fontosak az osztályzatok, mert nem a jegy számít, hanem a képességek

// HIRDETÉS

Radikális reformokat ígér az oktatási miniszter.

Komoly változásokat ígér az oktatási rendszerben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, aki szerint az egyik legfontosabb módosítás az lesz az új oktatási törvény értelmében, hogy csökkentik az osztályzatok szerepét a diákok teljesítményének kiértékelésében.

Az ok: az érdemjegyek veszítettek a relevanciájukból, ráadásul a jó jegyekre való vadászat öncéllá vált, miközben valójában azt kellene kiértékelni, hogy a diákok képességei mennyit fejlődtek.

Cîmpeanu szerint a teljesítmény kiértékelésének ennek nyomán a tudás mellett a képességekre is ki kell terjednie. Ezeket viszont nehezebb a jegyrendszerrel kiértékelni, ezért csökken az osztályzatok aránya a diákok eredményeinek kiértékelésében.

Vagyis

a jegyrendszeres osztályozás nem szűnik meg, de kevésbé lesz fontos,

hiszen oda jutottunk, hogy már az ötéves gyerekek is jegyeket kapnak.

Ezért a hangsúly inkább a szöveges kiértékelésekre kerül majd, amelyek lehetővé teszik a pedagógusok számára, hogy egyéni tantervet dolgozzanak ki minden egyes diák számára – már ha lesz rá idejük –, és a szülők is megkapják őket, hogy tisztább képet nyerjenek gyermekük fejlődéséről.

A miniszter szerint tarthatatlan, hogy a jegyvadászat vált az egyik legfőbb foglalatossággá, hiszen nem minden gyerek képes folyamatosan 9-es vagy 10-es osztályzatot elérni.

Mindebből az is következik, hogy a gimnáziumi felvételit is át kívánja alakítani.

A tervek szerint ugyanis

csak a képességfelmérő eredményeit vennék figyelembe, a négyéves általános iskolai átlagot nem,

az ugyanis nem tükrözi a diákok valódi képességeit.

Emellett a tananyag mennyiségét is csökkentené – szintén a kompetenciák növelése érdekében –, és a félévi dolgozatokat is kiiktatná, mivel nem a félévi átlag a fontos, hanem a tanév végi.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS