// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Készül a „székely El Camino” Parajd és Csíksomlyó között

// HIRDETÉS

A zarándokok száz kilométert gyalogolhatnak a pünkösdi búcsúra.

Gyalogosan tehetik meg a csíksomlyói pünkösdi búcsúra nyugatról érkező zarándokok a Parajdtól Csíksomlyóig tartó utolsó száz kilométert. A Hargita megyei tanácsvezetői erről egyeztettek pénteken Csíkszeredában az Erdélyi Mária Út Egyesület elnökével és az útba eső települések polgármestereivel.

Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt években általában néhány százan zarándokoltak gyalog a búcsúra, de azt tapasztalták, hogy a gyalogos zarándokok száma évről évre nő, és kezdték felfedezni ezt a zarándokútvonalat a spanyolországi El Caminót megjárt nem magyar zarándokok is. Az egyesület ezért elengedhetetlennek tartja, hogy az útba eső települések gondoskodjanak a zarándokutak megjavításáról, létesítsenek szálláshelyeket, és tájékoztató táblákat helyezzenek ki.

Molnár Sándor elmagyarázta, hogy az El Camino mintájára a gyalogos zarándokoknak zarándokútlevelet adnak, amelyekbe valamennyi érintett településen pecsét kerül. Hozzátette: a korábbi évek tapasztalata alapján rájöttek, hogy a falvak üzleteiben, vendéglátó egységeikben kell tartani a pecsétet, mert így biztosítható legjobban, hogy a nap bármelyik órájában elérhető legyen. Az egyesületi vezető elmondta: olyan útvonalat választottak, amely a lehetőségek szerint erdőkben, zöld övezetekben halad. Csak ahol nem volt erre lehetőség, ott kell majd a zarándokoknak nem forgalmas megyei utakra felkanyarodniuk.

A Hargita megyei önkormányzat közleménye szerint a megye költségvetéséből a közelmúltban 13700 lejt fordítottak 15 információs tábla, hatnyelvű oklevelek elkészítésére, pecsételők beszerzésére.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke azt kérte a települési elöljáróktól, hogy látogassanak meg zarándokszállásokat, és térképezzék fel a lehetséges szálláshelyeket. A megyeelnök úgy vélte, hogy a lovas zarándoklat lehetőségét is ki kell dolgozni.

A csíksomlyói pünkösdi búcsún évről évre több százezer zarándok vesz részt. A Mária Úton érkező gyalogos zarándokok mellett Székelyföld több tucat településéről menetoszlopokba felsorakozva, gyalogosan teszi meg a Csíksomlyóra vezető utat a zarándokok egy része.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS