// 2024. november 25., hétfő // Katalin
RMDSZ

Kelemen Hunor: új alkotmány kell

// HIRDETÉS

Íme az RMDSZ négy pilléren nyugvó választási programja.

Az elmúlt években elbizonytalanítási kísérleteknek lehet tanúja, illetve szenvedő alanya az erdélyi magyarság – jelentette ki Kelemen Hunor azon a kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyen az RMDSZ választási programját ismertette. A 2016-os parlamenti választás ezért a jövőnkről és a biztonságunkról szól, arról a biztonságról, amely a magyar – gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári – önkormányzati vezetők elleni támadások során „megrepedeni látszik”.

Nem a vizsgálódás tényével van a gond, az ügyészek hadd végezzék a munkájukat – húzza alá a szövetségi elnök –, hanem a foganatosított intézkedések aránytalanságával, ami megrendíti a jogállam romániai működésébe vetett bizalmunkat. „Ilyenkor kell összefogni, szolidárisnak lenni egymással” – hangsúlyozza a pártelnök.

Újságírói kérdésre válaszolva, Kelemen Hunor megerősítette azt a sajtóértesülést, miszerint tárgyalt Sebastian Bodu volt demokrata-liberális EP-képviselővel és adóhatósági elnökkel arról, hogy ő vezesse az RMDSZ Konstanca megyei képviselőházi listáját. Mint mondta, Bodu „ajánlkozott fel” az RMDSZ-nek, mert jobbközép gazdasági-társadalmi nézeteinek megfelelő képviselőjét látja a szövetségben.

Idén egyébként a szokottnál is több Kárpátokon túli román jelentkezett az RMDSZ jelöltlistáira, és mivel nem előzmény nélküli, hogy román jelöltek is szerepeljenek az erdélyi magyar pártok listáin, a szövetség nem zárkózik el a nyitás elől.

Bodu jelölésének ügyében várhatóan hétvégéig, de legkésőbb hétfőig születik végleges döntés – mondta el Kelemen.

Az RMDSZ olyan Erdélyt akar építeni, ahol minden egyénnek, családnak és közösségnek jó élni. „Abból indulunk ki, hogy ami jó Erdélynek, az jó Romániának is” – nyilatkoztatta ki Kelemen.

A fentebb említett belső közösségi szolidaritás jegyében döntöttek úgy, hogy idén a szórványmagyarság számára is biztosítanak egy biztos befutó helyet: a szebeni Benedek Zakariás a szövetség képviselőjelölti listájának negyedik helyén méretkezik meg december 11-én. Kelemen azt is kiemeli, hogy az RMDSZ befutó helyen induló politikusainak mintegy fele „új” jelölt.

Az elnök ismertetése szerint az RMDSZ választási programja négy nagy pilléren nyugszik.
 

Nemzetpolitika

Romániának új alkotmány kell, nem érdemes a régit toldozni-foldozni – jelentette ki Kelemen Hunor. Ennek az új alkotmánynak – különös tekintettel a 2018-as „nagy egyesülés” jubileumára – tartalmaznia kell a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó kitételeit.

Szükség van a regionális identitások, a szubszidiaritás további erősítésére, az olyan minták alapján, mint a dél-tiroli autonómia.  Székelyföldön legyen a magyar a második hivatalos nyelv, a nyelvhasználati jogok gyakorlására vonatkozó lakossági küszöböt 20 százalékról 10-re kell csökkenteni, és konkrét, számszerű küszöböt bevezetni (javaslatuk szerint ezt 5000 főben állapítanák meg).
 

Oktatás

Minőségi magyar nyelvű oktatást: csökkenteni kell a tananyagot, eltörölni az otthoni házifeladatokat, a magolásról a versenyképes tudásra helyezni a hangsúlyt.

És persze emelni a pedagógusok bérét.
 

Infrastruktúra

A közlekedési viszonyok javítása prioritás: befejezni az autópályákat, rendbe tenni a vasutakat és közutakat! Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az erdélyi magyarok 49 százaléka vidéki környezetben él, számukra különösen fontos a közlekedési viszonyok javítása.

Jólét és biztonság

Be kell vezetni a családi adókedvezményt: a gyerekszám emelkedésével arányosan csökkenjen a jövedelemadó. Továbbá 2000 lejes szintre emelni a minimálbért, a kormány garantálja a nyugdíjak értékállóságát, szintén kedvezményekkel támogassák a fiatal vállalkozókat.

Az RMDSZ szorgalmazza a további rezsicsökkentést is.

Kelemen Hunor két aktuális politikai kérdésben is véleményt nyilvánított: álláspontja szerint Romániának nem szabad támogatnia az EU és Kanada között megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt, mindaddig, amíg Kanada nem törli el a román állampolgárokat sújtó vízumkényszert; a 102 nem fiskális jellegű adó és illeték eltörlésének PSD-s javaslata kapcsán pedig az a véleményük, hogy a rádió- és tévéilletéket márpedig meg kell tartani.

Az RMDSZ választási programjának rövidített, manifesztumszerű változata elérhető a szövetség honlapján, hamarosan jön a teljes verzió is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS