// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kalózpárti képviselő írja újra az európai szerzői jogot

// HIRDETÉS

Julia Reda 28 éves, és a németországi Kalóz Párt színeiben nyert EP-mandátumot. A YouTube és Facebook előtti szerzői jogi törvénykezést frissíti.

Január 20-án mutatja be jelentését az Európai Parlament törvénykezési problémákkal foglalkozó bizottságában Julia Reda, a németországi Kalóz Párt képviselője a 2001-es InfoSoc direktíváról – vagyis az EP információs társadalomról szóló jogszabályáról. A jelentéstevést élőben lehet majd követni az interneten – tudatja a totb.ro a TorrentFreakre hivatkozva.

A direktíva célja a szerzői jog harmonizálása volt az EU-n belül az információs társadalom változásainak kontextusában – állítja Julia Reda, sőt az európai szerzői jogot hozzá kellett volna igazítsa a digitális kor realitásaihoz.

 

Amely realitások 2001 óta olyan tartalommegosztó kis semmiségekkel egészültek ki, mint a YouTube és a Facebook.

 

 

Ezért Reda jelentése arra fog rámutatni, hogy egy Facebook előtti direktíva elegendő és hatékony törvényi keret-e azok számára, akik az interneten alkotnak és csereberélnek kulturális javakat. A jelenlegi InfoSoc direktívában egyes paragrafusok például még a cédékre vonatkoztak, vagy arra a jogra, hogy elektronikus könyveket a könyvtárak speciálisan erre a célra felszerelt tereiben olvashassunk.

 

A jogszabály frissítésének menetrendje:

  • január 20.: jelentéstevés
  • február 17.: eddig lehet beküldeni a kiegészítéseket
  • február 23/24: bizottsági vita
  • április 16.: szavazás a bizottságban
  • május 20.: szavazás a plénumban.

Julia Reda 16 évesen iratkozott be a németországi Szociáldemokrata Pártba, amelyből viszont távozott, amikor a párt támogatott egy törvényt, amely úgy akarta meggátolni a gyermekpornó terjesztését, hogy közben más területen is akadályozta volna az információ szabad áramlását. 2009-ben iratkozott be a Kalóz Párt frankfurti szervezetébe.

 

Az, hogy az EP a Kalóz Párt egyetlen euroképviselőjét bízta meg jelentéstevéssel a szerzői jogok irányelvéről, szemléletváltást jelez az illető területen.

 

A szerzői jogi reformról a rapportőr itt ír bővebben, politikai pályájáról és elképzeléseiről pedig itt lehet bővebben olvasni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS