// 2024. november 25., hétfő // Katalin
munka

Jövőre többet húzzuk az igát, mint 2014-ben

// HIRDETÉS

Nőtt a hivatalos munkaszüneti napok száma Romániában, mégis többet fogunk dolgozni jövőre, mint idén. A hétvégék bekavartak.

A tizenkét munkaszüneti napból négy hétvégére esik, ezért jövőre több napot leszünk kénytelenek munkával tölteni, mint az idén. A naptárokban a következőek a „piros betűs” napok:

  • Újév: január 1. és 2. – csütörtök és péntek.
  • Húsvét: április 5. és 6. – vasárnap és hétfő. (ortodox húsvét: április 12. és 13.)
  • A munka ünnepe: május 1, péntek.
  • Pünkösd: május 24. és 25. - vasárnap és hétfő. (ortodox pünkösd: május 31., június 1.)
  • Nagyboldogasszony: augusztus 15., szombat.
  • Szent András ünnepe: november 30., hétfő
  • Románia nemzeti ünnepe: december 1., kedd.
  • Karácsony: december 25. és 26. – péntek, szombat.

A képviselőház nemrég megszavazta, hogy a két román fejedelemség egyesülésének évfordulóján, január 24-én se kelljen dolgozni, ezt azonban még az elnöknek is jóvá kell hagynia. Továbbá: egy szabadnap jár azoknak a szülőknek, akik gyermeküket orvosi szűrésre viszik. Az egy-két gyerekes szülők egy, míg a három-négy gyerekes szülők két további szabadnapot kapnak. 

Azok az alkalmazottak, akik megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak (közszolgálatot ellátók), jogukban áll más napokon letölteni a munkaszüneti napokat, ugyanakkor a munkáltatóknak  legkevesebb 100 százalékkal nagyobb bért kell biztosítaniuk a szabadnapokon is dolgozóknak.

Románia még így is azon országok közé tartozik, ahol kevesebb a munkaszüneti nap. A Worldwide Benefit and Employment 64 országra terjedő felmérése szerint 2015-ben Romániában van a legkevesebb munkaszüneti nap a kelet-európai országok közül. Finnországban fognak a legkevesebbet dolgozni idén az európai összesítésben (15 munkaszüneti nap van), világszinten pedig Kolumbiában (18 munkaszüneti nap).    

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS