// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Johannis több pénzt adna a hadseregnek

// HIRDETÉS

Mert szerinte Romániának szolgáltatnia kell a biztonságot a régióban, nem csupán élveznie a mások nyújtotta védelmet.

Pártközi egyezményt javasolt kedden Klaus Johannis államfő a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak arról, hogy Románia a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékára növelje 2017-ig védelmi kiadásait, és ezt a szintet a következő tíz évben is megtartsa, függetlenül attól, melyik politikai erő kerül hatalomra.

Johannis a román hadsereg új vezérkari főnöke, a december 29-én kinevezett Nicolae-Ionel Ciucă altábornagy ünnepélyes beiktatásán beszélt arról, hogy szükséges fejleszteni a hadsereget.

„Egyetlen szövetséges vagy partner sem garantálhatja a biztonságunkat, ha mi magunk nem tesszük meg, amit kell saját érdekünkben. Regionális szolgáltatónak kell lennünk a biztonság tekintetében, nem lehetünk csupán haszonélvezői a szövetségi rendszerünknek" - jelentette ki a román államfő.

Rámutatott: Románia védelmi- és külpolitikájában meghatározó az ország NATO-tagsága, valamint az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség. Johannis hozzátette: Bukarest nemcsak katonai, hanem gazdasági téren is kamatoztatni szeretné az amerikai partnerséget, és úgy vélekedett, az ebből származó fejlődés a biztonságot is erősítené, lehetővé téve a védelmi költségvetés növelését.

A vezérkari főnök beiktatásán jelen lévő Victor Ponta miniszterelnök kifejezte reményét, hogy az Európai Bizottság hozzájárul a védelmi költségvetés további 0,3 százalékos GDP-arányos növeléséhez. Az idei költségvetésben eredetileg 2,23 milliárd eurót (a GDP 1,39 százaléka) irányoztak elő védelmi kiadásokra, ezt szeretné a Ponta-kabinet további csaknem félmilliárd euróval kiegészíteni, a 1,8 százalékos költségvetési hiánycél további 0,3 százalékos emelésével.

Ponta tavaly áprilisban, az ország NATO-csatlakozásának tízedik évfordulóján az ukrán válságra hivatkozva így vélekedett: Romániának vállalnia kell a „NATO-határország" szerepét egy feszült térségben és folytatnia kell védelmi költségvetésének fokozatos emelését, amíg eléri a GDP két százalékát. A kormány 2014 júniusában szintén a költségvetési hiány emelése révén egészítette ki a GDP 0,1 százalékával a védelmi tárca költségvetését.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS