// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Marosvásárhely

Javíthatatlan: a Maros megyei prefektus továbbra is törvénytelennek tartja a kétnyelvű utcatáblákat

// HIRDETÉS

Lucian Goga még egy Románia által ratifikált, az utcatáblákra is konkrétan kitérő nemzetközi egyezményt sem igazán akar figyelembe venni.

Maros megye prefektusa fenntartja a marosvásárhelyi Dózsa György út kétnyelvű utcanévtábláinak leszerelésére vonatkozó utasítását. Szerinte ugyanis nincs törvényes alap a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére.

Lucian Goga prefektust az MTI azzal kapcsolatban kérdezte, hogy május végén, a helyi közigazgatás működését szabályozó törvényre hivatkozva, háromnapos határidőt adott a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak a Dózsa György út magyar utcaneveinek eltávolítására, később viszont egy olyan önkormányzati határozat bírósági érvénytelenítésével magyarázta a felszólítást, amelyik nem a kétnyelvű utcanévtáblákról szólt.

„Semmi bajom senkivel, de a prefektusi hivatal úgy tekinti, hogy nincs törvényes alap az utcák kétnyelvű feliratozására. A törvény csak a településnevekre és az intézménynevekre vonatkozik, nem terjed ki az utcanevekre is" - jelentette ki a prefektus. A kormány Maros megyei képviselője szerint olyan önkormányzati határozat sincsen, amelynek értelmében kétnyelvűvé kellene tenni a marosvásárhelyi utcanévtáblákat. Lucian Goga szerint a törvényességi óvása alapján tavaly megsemmisített 2015-ös önkormányzati határozat is csupán harminc utcanév kétnyelvű kiírására vonatkozott.

Arra a felvetésre, hogy tévesen hivatkozott a 2015. május 28-án hozott 150-es önkormányzati határozatra, mert az nem az utcanevek kétnyelvűsítésére vonatkozott, hanem arra, hogy harminc utcának tájékoztató jelleggel feltüntetik a köznyelvben máig is használt hagyományos nevét is, a prefektus úgy válaszolt: az, hogy a Dózsa György út nem szerepelt a határozat mellékletében, azt jelenti, hogy

nem volt meg az a szándék az önkormányzat részéről, hogy ebbe az utcába is kétnyelvű feliratok kerüljenek.

Az MTI felvetésére, hogy a Románia által ratifikált Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében az utcaneveket is kétnyelvűsíteni kell, a prefektus kijelentette: „a charta és az érvényes törvények alapján kérem az önkormányzatot, hogy ha időszerűnek találja, fogadjon el egy határozatot a kétnyelvű utcanevek kihelyezésére". Hozzátette, ha ez a határozat átmegy a törvényességi szűrőn, akkor ki lehet tenni a kétnyelvű táblákat.

Az MTI kérdésére, hogy átmenne-e egy ilyen határozat a prefektus törvényességi szűrőjén, Lucian Goga kijelentette: erre csak a szöveg ismeretében válaszolhatna. „De ha megtámadom is a határozatot, a prefektus nem teljhatalmú.

Az ügy a közigazgatási bíróságra kerül, és a bíróság igazságot tesz" - fogalmazott a prefektus.

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a prefektus felszólítására május 31-én eltávolította a Dózsa György út néhány kétnyelvű tábláját, ám a gyermeknapi és pünkösdi munkaszünet után nem folytatta a műveletet.

Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ez a törvény csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett - szükség esetén - a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca" szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.

Marosvásárhelyen az 1990-es etnikai konfliktusok által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe a magyarság, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS