// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Isten és a koronavírus: ha elrendelnék a templomok bezárását, nem mindegyik egyház lenne hajlandó erre

// HIRDETÉS

Az ortodox egyház szerint a templomok Jézus fennhatásága alá tartoznak, földi hatalom nem rendelheti el a bezárásukat. Mit mondanak a katolikusok?

Most, hogy elrendelték az ezer főnél nagyobb tömegeket megszólító események betiltását, aktuális a kérdés – sok hozzászóló fel is vetette –, hogy mi a helyzet a templomokkal, plázákkal, bevásárlóközpontokkal, vagy a nagy irodaházakkal. Igaz, csak ritkán fordul elő, hogy ezekben egyszerre ezer fő legyen jelen, talán csak a nagyvárosi gigaplázák a kivételek, egyelőre nem merült fel, hogy bezárassák őket. A húsvétra való készülődés jegyében a kormány már jelezte, hogy a román vendégmunkások inkább ne jöjjenek haza a koronavírustól sújtott régiókból, az egyházak is kifejtették már a koronavírussal kapcsolatos nézeteiket.

Az ortodox egyház szóvivője, Vasile Bănescu legutóbb azt nyilatkozta, hogy az ortodox templomokat nem helyezhetik karantén alá, mert azok Jézushoz tartoznak, nem a földi hatalmakhoz. Természetes az, hogy a racionális keretek között aggódunk a vírus terjedéséért, de az nem az imák révén terjed, hanem azzal, ha a hívek nem tartják be a higiéniai normákat.

Francisc Doboş, a bukaresti főegyházmegye szóvivője viszont másképp látja a problémát. A katolikus egyház tiszteletben fogja tartani a romániai hatóságok ajánlásait és a törvényeket, miközben arra intik a híveket, hogy maradjanak nyugodtak. Már a koronavírus romániai megjelenésekor azt javasolták a híveknek, hogy ebben az időszakban ne fogjanak kezet, amikor a szentmise során elhangzik a felhívás, hogy a „béke jelével” köszöntsék egymást, ugyanakkor a szenteltvíztartók használatától is eltanácsolták a híveket. Ez nem azt jelenti, hogy nem elég erős a hitük, csak azt, hogy nem kísértik az Istent, és odafigyelnek egymásra, magyarázta a szóvivő, aki reméli, hogy nem kell majd bezárni a templomokat.

A reformátusok, evangélikusok vezetői korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a koronavírusra való tekintettel külön-külön úrvacsorai kelyhekben osszák az úrvacsorai bort, és a hívek mindig a hatóságok kérésének megfelelően járjanak el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS