Ismét a korrupcióellenes törvényeket enyhítik a parlamentben

Folytatódik a parlamentben a korrupcióellenes törvényi előírások szigorának fokozatos enyhítése. A képviselőház jogi bizottsága kedden elfogadott egy tervezetet, amely módosítja a Büntető törvénykönyv érdekütközésre vonatkozó paragrafusát.

A Btk. 301. cikkelyéről van szó, amely jelenlegi formájában börtönbüntetést és köztisztség betöltésétől való eltiltást helyez kilátásba minden olyan köztisztviselő esetében, aki hivatali hatáskörét gyakorolva vagy döntésével anyagi haszonhoz juttatja önmagát, közeli rokonait vagy bármilyen más személyt, akivel az utóbbi öt évben kereskedelmi kapcsolatban vagy munkaviszonyban állt, vagy akitől bármilyen haszonhoz jutott.

Mivel az alkotmánybíróság korábban túl homályosnak ítélte a „kereskedelmi kapcsolat” kifejezést, ezt a parlamentnek módosítania kell.

A módosított 301-es cikkely lényege az, hogy a köztisztviselő fentebb említett tette csak akkor büntetendő, ha azzal közérdekű károkozás történt. A módosítás szerzője Márton Árpád RMDSZ-képviselő, aki azt is javasolta, hogy az eredeti törvényszövegben szereplő köztisztségtől való eltiltást három évre korlátozzák. Módosult a cikkel címe is: az Érdekütközés helyett ezentúl a bűncselekmény megnevezése A tisztség felhasználása bizonyos személyek előnyére.

A módosítás kulcskifejezése a „közérdekű károkozás” feltétele. Ez ugyanis – amint több kommentátor megjegyzi, például itt és itt –, gyakorlatilag

kivonja az érdekütközést a bűncselekmények közül

és lehetővé teszi, hogy a köztisztviselő vagy választott tisztségviselő házastársával, gyerekeivel és más közeli rokonaival vagy azok cégeivel kössön szerződést akkor is, ha közpénzről van szó, abban az esetben, ha nem történik „közérdekű károkozás”. Egy polgármester például nyugodtan aláírhat mondjuk egy közút-aszfaltozásra, közterület-takarításra, zöldövezet-gondozásra vonatkozó szerződést a rokona cégével, hiszen ezeket a munkálatokat úgyis el kell végezni és nem történik károkozás. Vagy pedig egy képviselő vagy szenátor nyugodtan alkalmazhatja házastársát, gyerekét vagy közeli rokonát irodájában. A cikkely új formája szerint például egy polgármester akár a teljes családját alkalmazhatja vagy szerződéseket köthet cégeikkel, ha azok ténylegesen elvégzik a munkát. Közérdekű károkozás nincs, érdekütközés, tehát bűncselekmény sincs, viszont a közpénz a családhoz kerül.

A módosítást korábban a szenátus hallgatólagosan elfogadta, most még a képviselőház plénumának is meg kell szavaznia, utána mehet kihirdetésre az államfőhöz.

Egy másik módosítást

szintén a képviselőházban, de a plénumban fogadtak el kedden. A módosítás a korrupció megelőzéséről és a döntéshozatali átláthatóságról szóló 2003/161-es törvény 82. cikkelyét érinti. A jelenlegi szabályozás szerint a képviselői és szenátori minőség összeférhetetlen kereskedelmi társaságoknál, bankoknál vagy más hitelintézeteknél, pénzügyi és biztosítótársaságoknál, valamint közintézményeknél betöltött elnöki, alelnöki, vezérigazgatói igazgatói, ügyvezetői, cenzori tisztségekkel és igazgatótanácsbeli tagsággal.

A módosítás értelmében az említett társaságoknak, bankoknak stb. „rendszeresen és ténylegesen” kereskedelmi tevékenységet kell folytatniuk. Ennek az újdonságnak a bevezetésével a törvénycikkely gyakorlatilag alkalmazhatatlan, mivel nem határozza meg, mit jelent az, hogy „rendszeresen és ténylegesen”, ezzel pedig az értelmezések széles skáláját teszi lehetővé. Egy képviselő vagy szenátor ennek alapján ugyanis tevékenykedhet olyan cégekben, amelyek nem rendszeresen működnek, vagy akár csak egy-két, de jelentős összegű szerződést kötnek.