Iaşi-ban nyit kvantumszámítási innovációs központot az IBM – hírmix

A várhatóan 2026-ra elkészülő FreeYa Mind elnevezésű kutatási campus az orvosi kutatás és a kriptográfia területén komplex szimulációk elvégzésére és fejlett mesterséges intelligencia algoritmusok létrehozására képez olyan szakembereket, akik képesek a kvantumtechnológiában rejlő lehetőségek kiaknázására az orvosi kutatásokban alkalmazott komplex szimulációktól kezdve a kriptográfián át a fejlett mesterségesintelligencia-algoritmusokig.

Na de mit is jelent ez a szép, de bonyolultnak és futurisztikusnak hangzó szóösszetétel? A korszellemnek megfelelőn a ChatGPT-t kértük meg arra, hogy magyarázza el közérthetően, milyen tudományos hátterű kutatások zajlanak egy kvantumszámítási innovációs központban.

Egy kvantumszámítási innovációs központban zajló kutatások célja a kvantumszámítógépek fejlesztése és alkalmazása különböző területeken. A kvantumszámítógépek olyan gépek, amelyek a klasszikus számítógépektől eltérően nem bitekkel (0 vagy 1) dolgoznak, hanem kvantumbitekkel (qubitekkel), amelyek egyszerre több állapotban is lehetnek. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy bizonyos számításokat sokkal gyorsabban végezzenek el, mint a hagyományos számítógépek.

A kutatások három fő területe összpontosulnak: hardverfejlesztés, algoritmusok és szoftverek, valamint a kutatások különböző területeken való alkalmazása és az ipari hasznosítás. Milyen területeken lehet valóban kihasználni a kvantumszámítás előnyeit? Jelenleg a pénzügyi modellezés, az anyagtudomány vagy az optimalizációs problémák megoldása mutatkozik ígéretes területnek.

A tudományos háttér alapja a kvantummechanika, ami a részecskék viselkedését írja le a nagyon kis mérettartományokban. Ebben a világban a dolgok másképp működnek, mint amit a hétköznapokban megszoktunk: a szuperpozíció révén egy részecske egyszerre lehet több helyen vagy állapotban, az összefonódás pedig azt jelenti, hogy két qubit akkor is hatással van egymásra, ha távol vannak egymástól. Ezek a jelenségek adják a kvantumszámítógépek erejét.

Összességében ezek a központok azon dolgoznak, hogy ezt az új technológiát a gyakorlatba ültessék át, és olyan megoldásokat találjanak, amelyek gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik a számítási folyamatokat.

A beruházás nemcsak Romániában egyedülálló, Európában is csak néhány hasonló központ működik. A FreeYa Mind hozzáfér majd az IBM kvantumszámítógépeihez, és képes lesz arra is, hogy a tagszervezetek számára hozzáférést biztosítson az IBM legújabb kvantumrendszereihez és erőforrásaihoz, beleértve a felhasználók képzését és támogatását.

Cornel Scripcă, a FreeYa Mind Campus társalapítója egy olyan ökoszisztémaként tekint a projektre, amelyet három szempontból kell vizsgálni: oktatás, kutatás, majd innováció és vállalkozói tevékenység. Elmondta, hogy szeretnék országos szintre is kiterjeszteni az öt iaşi egyetemmel már kialakított partnerséget.

Megjegyezte, hogy a campus a hallgatók, kutatók és a területen dolgozó szakemberek számára hozzáférést biztosít a fejlett kvantumszámítógépes rendszertechnológiákhoz, miközben a hallgatóknak egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy közvetlenül dolgozhassanak a kvantumtechnológiákkal.

A központon belül a kvantum-számítástechnika, a kvantumfizika és a kvantummérnöki tudományok területén fejlett kutatóközpontokat hoznak létre, amelyeket egy nagy teljesítményű földalatti adatközpont támogat, így biztosítva erőforrásokat a legmodernebb kvantum- és mesterségesintelligencia-technológiákhoz.

– mondta Cristian Berariu, a FreeYa Mind Campus projekt kezdeményezője.

Cerasela Băiculescu, az IBM romániai és moldovai vezérigazgatója egyedülállónak nevezte a projektet, amelynek köszönhetően

Az eseményen részt vett Robert Cazanciuc, a szenátus alelnöke is, aki elmondta, hogy a technológiai fejlődést ösztönözheti vagy éppen hátráltathatja a nem megfelelő jogszabályi keret. Emlékeztetett arra is, hogy jelenleg európai szinten vita folyik a mesterséges intelligencia szabályozásáról.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán egyetértett a fegyverkezésre költött összegek növelésével, de feltételül szabta, hogy a pénz a román védelmi iparba kerüljön.

A Rearm Europe elnevezésű uniós fegyverkezési program kapcsán közölt Facebook-bejegyzésében a kormányfő azt írta, hogy „az Európai Bizottság igazat adott Romániának”, arra utalva, hogy a program egyik javaslata szerint az uniós tagállamok a túlzottdeficit-eljárás megindításának kockázata nélkül növelhetik a védelmi kiadásaikat.

A miniszterelnök szerint a feltétel teljesítése esetén további munkaerőt lehet alkalmazni, akik így három váltásban tudnának termelni.

Marcel Ciolacu szerint a védelmi beruházásokra nyújtott 150 milliárd eurós hitelkeret és a magántőke mozgósítása új romániai üzemek megnyitásához járulhat hozzá.

Nemrég adtunk hírt arról, hogy román biciklitolvajokat ítéltek börtönre Ausztriában.

Ez alkalommal is egy hasonló bűntényről számolhatunk be, amelyet ugyancsak német nyelvterületen követett el egy 20 éves férfi, akit Dolj megyében tartóztattak le a rendőrök.

A férfi nemzetközi körözés alatt állt, mert Németországban 60 ezer euró értékben lopott el kerékpárokat.

A fiatalembert 24 órára őrizetbe vették, és a craiovai fellebbviteli bíróság dönt arról, hogy őrizetben marad-e.