// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Hurrá, felfedeztek egy erdélyi repülő sárkányt!

// HIRDETÉS

Ha ez így megy, szép Erdélyország lassan igazi Jurassic Parkká válik!

Magyarosaurus dacus, Elopteryx nopcsai, Ornitocheirus, Allodaposuchus precedens, Struthiosaurus transsylvanicus. Nem, ezek nem varázsigék a Harry Potter-filmsorozatból. Tudományos elnevezések. Mégpedig dinoszauruszoké. Pontosabban: erdélyi dinoszauruszoké.

Ahogy az idő és a tudomány halad, szépen kiderül, hogy Erdély igazi paradicsoma volt a különböző őshüllőknek. Jurassic Park. Bár, ahogy hírlik, az itt kiásott dinók inkább a kréta korban éltek. És az is igaz, hogy nem volt köztük sem Tyrannosaurus rex, sem Brachiosaurus. Valójában eléggé aprócska, törpe dinókról beszélnek a tudósok. De hát Erdély sem olyan nagy, különösen, ha arra gondolunk, hogy az őslényeknek annak idején otthont adó Hátszeg-sziget tényleg sziget volt, amely a mitikusan hangzó Tethys-óceánból emelkedett ki. Szóval: kis pálya, kis dinók.

Az erdélyi dinóseregletet afféle „állatkert” formájában is bemutatták, aki ide kattint, gyönyörködhet is bennük. És most újabb taggal gyarapodott a transzilván dinó-menazséria. Ráadásul nem is akármilyennel: egy igazi repülő sárkánnyal. Oké, a bulvárról a tudományra térve: az a neve, hogy Albadraco tharmisensis. Egy pteroszaurusz fajról van szó, és valóban repült. Sőt, ami még érdekesebb: egészen nagy volt. Pontosabban, nem olyan pici, mint a körülötte-alatta éldegélő törpék, de nem is olyan óriási, mint a krétakori levegő gigászai. Szóval jó közepes.

Na de nézzük a nevét. Az Alba tag a lelőhelyre, Fehér megyére utal, a draco sárkányt jelent, a Tharmis meg a mai Gyulafehérvár dák neve. Hát persze, hogy dák. Pedig ha a kronológiát figyelembe vesszük, a dákokat kellett volna a repülő sárkányról elnevezni, mert a dinó jóval a dákok előtt megjelent Erdélyben. Vagy ami annak idején Erdély volt.

A nemzetközi felfedezőcsapatnak szívből gratulálunk, és büszkék is vagyunk, mert van köztük erdélyi magyar is: Venczel Márton a nagyváradi Körösvidéki Múzeum és a BBTE biológia–földrajz–geológia karának munkatársa. A többiek: Alexandru Solomon, Vlad Codrea és Gerald Grellet-Tinner (AEÁ).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS