Horrorlátványossággá változtatnák Románia leghosszabb vasúti alagútját

Történt egyszer régen (1867 táján, amikor még Erdély és Magyarország között nem húzódott határ), hogy gróf Mikó Imre, a magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere letett egy tervet az asztalra: eszerint az egyik fontos vasútvonalnak Budapest felől Nagyváradon, Kolozsváron keresztül Brassó felé kell haladnia, onnan pedig a Bodzai-szoroson át tovább, Galac felé.

A tervből nem lett semmi. Később, 1907 körül a(z akkor már) Román Királyság kezdett el vasútvonalat építeni Buzău (Bodzavásár) felől Brassó irányába. Kicsit építkeztek, sokat terveztek, míg egy szép nap kitört az I. világháború és lőttek mindennek.

A háború után a román illetékesek ismét felvették a szálat, pénzt is adtak rá. Ekkor épült a mai Románia leghosszabb, 4379 méteres vasúti alagútja is, Keresztvár (Teliu) és Bodzaforduló (Întorsura Buzăului) között. Az építkezés kivitelezője egy berlini cég, felügyelője pedig egy román mérnök, bizonyos Ion Cotința volt.

Érdekes egyébként, hogy a gigászi alagút építése akkoriban is afféle mutatvány számba ment, gyakran látogatták előkelőségek, fényes mulatságokat szerveztek a helyszínen. Az ünnepélyes átadásra 1929-ben került sor, hatalmas dínomdánom közepette. És most jön a horror. Ugye, az alagút áramellátó rendszerét rá kellett kapcsolni a villanyhálózatra. A megtiszteltetés természetesen a felügyelő mérnökre, Ion Cotința úrra hárult. Aki oda is lépett a táblához, kapcsolt egyet és… ott helyben szörnyethalt. Egy fatális rövidzárlat okán.

Az urat nagy pompával eltemették (utána a síremlék márvány darabjait sorra ellopták, ismeretlenek, nyilván), a helyiek szerint pedig a mérnök szelleme ott kísért az alagútban. A többi is már történelem: a teljes vasútvonal végül nem épült meg, vagy nem volt rá pénz, vagy közbejött a II. világháború, vagy már nem is volt rá szándék.

És így történhetett meg az, amit éppen most jelentett be Bodzaforduló polgármestere. Nevezetesen, hogy horroralagúttá változtatják a parlagon heverő műemléket. A polgármester úr szerint ez a környék egyetlen ily módon értékesíthető objektuma és hát tudjuk, a turizmusban bármely jó sztori eladható. Az elképzelés szerint egy kis vonat halad majd végig az alagúton, aztán valahol megáll (ijesztő), és a benne ülők szellemet fognak látni (a modern technológia jóvoltából), de felvételeket is az építkezésekről.

Szóval szép lesz, na. Ha meglesz. Mert egyelőre ez is csak terv. Mint annak idején a vasútvonalé.