Hidegháborús műholdképekkel tanulmányozzák, hogy mennyi erdőt irtottak ki Romániában az elmúlt 60 évben

Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) a hidegháború idején műholdakkal figyelte a kommunista-szocialista blokk katonai és ipari létesítményeit, és a felvételek gyakorlatilag néhány kattintás után bárki számára elérhetőek. Az újdonság viszont az, hogy miután

a kémfelvételekben rejlő kutatási lehetőségeket a tudomány is felfedezte magának,

két román tudós arra használja ezeket, hogy a környezetváltozás globális mértékét tanulmányozza. Például azt, hogy milyen erdőirtások mentek végbe az elmúlt hatvan évben Romániában, vagy milyen mezőgazdaságot folytattak az amerikai bombázások után Vietnámban.

Cătălina Munteanu, a Humboldt Egyetem biogeográfusa és Mihai Daniel Niţă, a Brassói Transilvania Egyetem kutatója egy online megtartott nemzetközi ökológiai eseményen beszélt arról, hogy a hidegháború idején készült kémfelvételek miként forradalmasították az általuk végzett kutatómunkát.

Tágabb perspektívából tudják megvizsgálni azt, hogy milyen hatással volt az ember a környezetre az elmúlt ötven évben.

Mindeddig a kartográfia és az erdőfelmérés hagyományos eszközeit alkalmazták, 2015 óta viszont felülnézetből láthatják a változásokat.

Az amerikaiak első műholdas hírszerző programja, melyet történetesen Coronának neveztek, Föld-körüli pályáról fotózta végig a Szovjetunió országait, és nem csak. Bár hidegháborús célokat szolgált, közben megörökítette a hatvan évvel ezelőtti antarktiszi pingvinkolóniákat, az ázsiai bivalycsordákat, vagy a vietnámi bombázások után maradt kráterekben létrejött halastavakat. Mindezek érdekes kiegészítésként szolgálnak a kutatóknak, olyan mint egy időutazás, egy fekete-fehér Google Earth - magyarázták.

A Corona kémfelvételei más tudományágak számára is rejtegethetnek újdonságokat, mégis, a kutatók úgy érzik, hogy csak kevesen látják meg bennük a lehetőségeket.