// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Hiába vásárolnak olyan vonatokat, amelyek óránként 200-zal képesek száguldani, ha a romániai vonalakon csak araszolni tudnak

// HIRDETÉS

Erre hívta fel az új beszerzésekkel dicsekvő közlekedési miniszter figyelmét a Pro Infrastruktúra Egyesület.

Nem teszi ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter az ablakba azt, amit a közlekedési beruházásokat figyelemmel kísérő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület szakértőitől kapott annak nyomán, hogy büszkén bejelentette: olyan vonatszerelvényeket vásárolnak, amelyek képesek óránként 200 kilométeres sebességgel száguldani.

Grindeanu még múlt héten beszélt arról, hogy húsz villamos meghajtású motorvonat beszerzésére írtak ki közbeszerzési eljárást, amelyet az EU helyreállítási alapjából finanszíroznak.

A húsz szerelvény 180 millió euróba kerül, emellett a 30 éves karbantartásuk 270 millió eurót kóstál.

A vonatok Erdélyben a Nagyvárad-Kolozsvár-Segesvár-Brassó, Kolozsvár-Gyulafehérvár-Piski, Brassó-Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Bákó-Iaşi, Brassó-Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Bákó-Suceava vonalakon közlekednek majd.

És – tartotta fontosnak a miniszter – az óránként 200 kilométeres sebességet is elérik.

Nos, a Pro Infrastruktúra szakértői emiatt ugrottak neki.

Bejegyzésükben felteszik a kérdést, hogy

vajon mégis hol közlekednek majd a szóban forgó szép új szerelvények 200 kilométeres sebességgel?

A megjelölt szakaszokon ugyanis nemhogy  200, de még a 100 kilométert sem éri el a megengedett sebesség a vágányok pocsék állapota miatt.

Az egyesület emlékeztet: Romániában sehol sincsenek olyan vasútvonalak, ahol 200 kilométeres sebességgel lehetne száguldani, és még jó 20 évig nem is lesznek.

A legnagyobb sebesség 160 kilométer óránként,

amit a Bukarest és Konstanca közötti 225 kilométeres szakaszon lehet elérni.

A következő években az 5-8 éve késlekedő felújítási beruházások nyomán még 477 kilométernyi, 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő szakaszt adnak át a Brassó-Kürtös vonalon, amelynek Segesvár és Piski, illetve Gyüreg és Kürtös közötti szakaszán ez máris lehetséges volna – ám még így is csak óránként 140 kilométeres a megengedett sebesség rajtuk.,

Emellett még mintegy 200 kilométernyi vasútvonal felújítására írtak ki pályázatot Arad és Karánsebes, illetve Nagyvárad és Élesd között, de a tapasztalatok alapján a tervek és a konkrét megvalósítás között rendszerint mintegy 20 év telik el.

Vagyis két évtized kell még ahhoz, hogy jóval több olyan szakasz legyen, ahol 160-nal száguldhatnak a vonatok

– de még ez is messze áll a 200-tól.

Már csak azért sem, mert a jelzőrendszer elavult, a 60-as években telepített rendszerek ennél a sebességél már semmire sem jók, hiszen am mozdonyvezető nem látja meg időben a jelzéseket.

Ezért le kellene cserélni őket olyan, korszerű rendszerekre, amelyek már a mozdonyvezetői fülkében értesítik a mozdonyvezetőt.

Ráadásul még a felújított szakaszokon is megőrizték a vágányokkal azonos szintben levő átkelőket, így az autósoknak hosszabb ideig kell várakozniuk.

Ennek nyomán szinte becstelenség számba megy 200 kilométeres sebességgel száguldozó vonatokról beszélni, amikor még a 160 kilométeres sebesség is csak alig elérhető.

Így aztán az egyesület felszólította a vasúti reformot felügyelő hatóságot, hogy adjon nyilvános magyarázatot arra, miért volt szükség 200-zal száguldó vonatokat vásárolni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS