// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Harmadszor is elgaloppozik a Filmtettfeszt

// HIRDETÉS

Íme az erdélyi magyar filmszemle versenyprogramja.

A Filmtett Egyesület harmadszor hirdette meg erdélyi magyar filmes versenyét, a Filmgaloppot, a 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle keretében. Az előválogatás eredményeként versenybe került filmek:

Bán Attila: A testépítő
Bartincki Tamara: Domboldali portrék
Búzási Gyopár-Orsolya: Babuka a fűben
Dezső Mátyás: Világszép Gyilkos-tó
Simó Ibolya: MONYO+BABA
Simó Ibolya: Tomi, Ervin és az iskola
Püsök Botond: Angela

„A válogatásban van szociográfia ízű portréfilm, animációs eszközöket használó családi legenda, játék filmezéssel és fotózással, koncertfilmes megoldásokat használó, páros portré és klasszikus ismeretterjesztő alkotás is. Valamennyi erdélyi rendező alkotása, stábtagjaik nagyrésze is idevalósi” – fogalmaz a Filmtett közleménye.

A Filmgalopp fődíja 1 millió forint, amit az NMHH Médiatanácsa ajánlott fel, a közönségdíj 1000 lej, a Nobila Casa felajánlásával.

Az idei újdonságok: a Filmgalopp fődíjához idén először trófea is társul majd, a közönségszavazásra pedig online is lesz lehetőség a fesztivál ideje alatt. A díjátadóra a Filmtettfeszt utolsó estéjén kerül sor.

A verseny szabályzatát és a korábbi nyertesek listáját itt érheti el, még több információt a fesztiválról pedig itt.

A Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle 17. kiadását október 4. és 8. között szervezi meg a Filmtett Egyesület, Kolozsvár központtal, szoros együttműködésben 11 másik város egy-egy kulturális intézményével. Idén két helyszín kicserélődött, Nagyvárad, Arad, Szatmárnémeti, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Kovászna, Sepsiszentgyörgy, Szeben mellett Gyergyószentmiklóson és Temesváron kap helyet a fesztivál, amelynek célja változatlan: olyan, friss, változatos és színvonalas, magyar filmes válogatást elhozni az erdélyi (nem csak magyar) közönséghez, amely hagyományos moziforgalmazás révén nem vagy csak kis részében jut el hozzá.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS