// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Hallgass a szívedre, szavazz... egy magyar jelöltre!

// HIRDETÉS

Mert most először lesz lehetőség külső kényszerek nélkül eldönteni egy magyar-magyar párbajt. És mert Magyarország ezúttal nem mondja meg a tutit.

Kicsit a mesebeli királylány történetét idézte az a kolozsvári sajtótájékoztató, amelyen Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács első embere értékelte a romániai elnökválasztásokat nemzetpolitikai szempontból, egyenest a házsongárdi Bánffy-kripta átadásáról jövet. Vagyis hozott is valamit, meg nem is. Mert az asztalnál ülők közül ketten – a néppárt vezetője és a párt védnöke (Tőkés) – érthető módon Szilágyi Zsoltot támogatják a romániai elnökválasztás első fordulójában, Németh Zsolt viszont többször is világossá tette, hogy sem ő személyesen, sem

a magyar állam nem foglal állást 

a romániai magyar elnökjelöltek vitájában. A lényeg az, hogy minél többen elmenjenek szavazni, mert:

 

♦ Történelmi jelentőségű, hogy két magyar nemzetiségű elnökjelölt, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt is megmérkőzik;

♦ Most először nyílik lehetőség két értékrend között választani, külső kényszerek (mint az 5 százalékos parlamenti küszöb) nélkül;

♦ Ha a versengő jelöltek nagy számban tudják mobilizálni a választókat, az növeli a magyarság politikai súlyát Romániában.

 

A fentieket először Toró vázolta, de ebben nagyjából mindhárman egyetértettek. 

Németh Zsolt a magyar-magyar mellett 

a román-magyar kapcsolatok fontosságáról 

is beszélt, a kérdést geopolitikai viszonyrendszerbe helyezve. Állítása szerint a két ország viszonya felértékelődött az orosz-ukrán konfliktus árnyékában. Közép-Kelet-Európa egysége most különösen fontos, mi több, a sikeres érdekérvényesítés előfeltétele, de ezen az egységen repedések mutatkoznak. Szükség van a Románia és Magyarország közti együttműködés felmelegítésére, mert az elmúlt két és fél évben a felek kissé elhidegültek egymástól, miniszterelnöki szintű találkozóra nem is került sor – de miután minden választás lejárt az idén, ez a helyzet remélhetőleg változni fog. Az, hogy két magyar is indul az államelnöki posztért, örvendetes, mert a jelölésre összegyűjtött közel 500 ezer aláírás is mutatja, hogy 

az erdélyi magyarokat sikerült megszólítani. 

A döntés viszont az itteni magyarok kezében van, a magyar állam nem foglal állást, nem és nem, akármilyen kíváncsi is a sajtó.

 

Tőkés László megidézi Temesvár szellemét, mert büszke arra, hogy a magyarok tevőlegesen részt vettek 25 évvel ezelőtt a diktatúra megdöntésében. És Magyarország is, hiszen '56 nélkül nincs '89. Jelzésértékű, hogy Szilágyi Zsolt, akivel értékközösség fűzi össze a temesvári forradalom napjai óta, megkoszorúzta Snagovon Nagy Imre emlékoszlopát. Romániának olyan elnök kell, aki képes befejezni a rendszerváltást.

 

Az európai parlamenti képviselő odaszúrt kicsit a választási ellenfeleknek is, mondván, hogy Victor Ponta kijelentése szerint a jelenlegi kormánykoalíciónak három jelöltje van (Ponta, Kelemen, Tăriceanu): „nekünk csak egy van, de azt megbecsüljük”. Jó, azért Kelemen Hunor is belefér, mert mégis csak az a fontos, hogy együtt mozgósítsuk a magyarságot – Tőkés a választási számok alakulásával támasztja alá, hogy amikor több magyar erő indult vagy amikor a magyar pártok összefogtak, az jobban mobilizálta a választókat, mint az RMDSZ egymagában. És ha már RMDSZ, természetesen 

szó esik a Neptun-gate 2-ről, 

vagyis az amerikai gyökerű, de azóta romániaivá vált Project on Ethnic Relations (azaz most már Friends of the PER) civil szervezet közvetítésével zajló székelyföldi autonómia-egyezkedésekről – amelyeknek zavaros politikai és büntetőjogi hátteréről itt írtunk. Az egésznek kampányszaga van, akárcsak az RMDSZ-es autonómiatervezetnek, mondja Tőkés, aki szerint nincs szükség amerikai közvetítésre, megteszi egy román-magyar kerekasztal is, ha van politikai szándék.

 

Németh és Toró azért óvatosan hangsúlyozzák az amerikai vonal fontosságát, mert az autonómiaküzdelem sikeresebb, ha segítenek a nagyhatalmak. A geopolitikai helyzet fokozódik, ezért legyünk résen!

 

Ott leszünk.

 

Fotó: Mohácsi László-Árpád

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS