// 2024. november 5., kedd // Imre
Európai Unió

Ha Románia sokat szarakodik, Erdély tényleg ott fogja hagyni!

// HIRDETÉS

Erdély, ugye, 1918-ig amúgy is egyfajta Európai Unió része volt. Ezt mondta a román sajtó egyik nagyembere, Cristian Tudor Popescu.

Nemigen van mit hozzátenni. A veterán sajtós világosan megmondja: a Romániával való unió előtt Erdély  az Osztrák-Magyar Monarchia részeként egyfajta Európai Unió része volt. Persze, nem volt olyan demokratikus, mint a mai EU (khm, izé), de egy rendes birodalom volt, rendes adminisztrációval, rendes oktatással, rendes intézményrendszerrel. Na, és Erdély ennek a birodalomnak szerves része volt.

Románia? Kérem, Románia magányos kis ország volt, az európai struktúrákon kívül. És lehet most, az egyesülési centenárium alkalmával örömködni, enni a csülkös babot és arra gondolni, hogy az erdélyi román tesók csak úgy jöttek, maguktól, bele a nagy egyesülésbe. Nem jöttek.

Évtizedeken át eszük ágában se volt egyesülni az Ókirálysággal, csupán egyenlő jogokat szerettek volna kiharcolni maguknak a monarchián belül. Az egyesülést végül Magyarország „okozta”, mégpedig azzal, hogy nem csak a románokat, de a szlovákokat, horvátokat, mindenkit diszkriminált.

Erdélyből igenis lehetett volna egy balkáni Svájc, románokkal, magyarokkal, németekkel, multikulturalitással, sok felekezettel, ehhez nem kellett semmiféle egyesülés – már ha a magyar állam nem folytatta volna azt a kudarcos politikát, amit folytatott.

Popescu mester mindezzel oda akar kilyukadni, hogy ha ma Románia továbbra is azon az úton halad, amerre  Liviu Dragnea, Călin Popescu-Tăriceanu, Darius Vâlcov, Codrin Ștefănescu, Cătălin Rădulescu és társaik tolják, vagyis elfele az Európai Uniótól, Erdély nem biztos, hogy követni fogja őket. Erdély annak idején hozzászokott, hogy európai ország legyen, ellentétben a másik két román fejedelemséggel.

Popescu a maga részéről nem az RMDSZtől, sőt, nem is az erdélyi magyaroktól fél. Az erdélyi románoktól fél. Mert ahogy románok milliói hagyják el az országot, úgy megtörténhet, hogy az erdélyiek egy nap Erdéllyel együtt lépnek ki.
Kíváncsiak vagyunk, mit fognak szólni ehhez az egységes és oszthatatlan honvédők.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS