Ha ez beválik, ezentúl nem Magyarországnak kell eltakarítania a román határon átúszó szemetet a folyókból

Magyarország már régóta kéri szemetelő szomszédaitól, Romániától és Ukrajnától, hogy tegyenek végre valamit a határon átúszó plasztikszemét megállításáért, komolyabb előrelépés azonban mindeddig nem történt. A PET-palackáradat változatlanul hömpölyög a határon,

elsősorban a Tiszán és a Szamoson át.

A helyzet már olyan régóta tart, hogy a Tisza magyarországi szakaszán közel tíz éve még szemétszedő-hajóépítő vetélkedőket is szerveznek, hogy felhívják a jelenségre figyelmet.

A jó hír az, hogy a Körösök Vízügyi Igazgatósága (ABA) nyolc hulladékmentesítő rendszert készül beüzemelni. A Hollandiából, civil szervezetek közreműködésével hozatott berendezések alkalmasak arra, hogy kiszűrjék a víz felszínén úszó szemetet,

így a régóta fennálló probléma megszűnne, legalábbis részben.

Két rendszert még a következő két hétben helyeznek el Nagyváradon és Szatmáron, és összesen hármat év végéig biztosan működésbe hoznak, ígérte Pásztor Sándor műszaki igazgató, a környezetvédelmi miniszter tanácsadója. Ő is elismerte, hogy a legnagyobb szemétgondok a Szamos vízgyűjtő medencéjében vannak, a Túron, a Krasznán, a Szamoson és a Tiszán.

A gond abból adódik, hogy egyes emberek még mindig a völgyekbe hordják a szemetet, és elegendő egy nagyobb áradás, hogy a hulladék útra keljen. Pásztor szerint a vízügyi igazgatóság alkalmazottai – durván fogalmazva – a folyók kukásai lettek. Csak az ABA-nál

30-50 ember foglalkozik szemétgyűjtéssel rendszeresen.

A hulladékmentesítő rendszerek csökkenthetik a rájuk nehezedő nyomást, és bár más projektekkel is készülnek, valószínűleg a lakosság hozzáállásának megváltoztatása nélkül a teljes siker nem garantált.