// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ha csak egy kiállítást néz meg idén…

// HIRDETÉS

...akkor a csíkszeredai Csontváry legyen az

Először tekinthető meg Erdélyben Csontváry Kosztka Tivadar művészete, az egyik legnevesebb magyar festő képeiből szombaton nyílt nagyszabású kiállítás a csíkszeredai várban, a Csíki Székely Múzeumban.

A kiállítás Csontváry 47 festményét és az első festményét ihlető Munkácsy Mihály-művet mutatja be öt teremben, 300 négyzetméter alapterületen. A műveket hat magyarországi gyűjteményből hozták Csíkszeredába, ahol augusztus 20-ig lesznek kiállítva.

További részletek, nyitvatartás, fotók elérhetők a kiállítás honlapján.

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a szombati megnyitón elmondta: csak a Mikó vár nyílászáróinak a mérete szabott korlátot a kiállításszervezőknek, centimétereken múlt, de a Magányos cédrus című festményt elhozhatták Csíkszeredába.

Bellák Gábor, a kiállítás kurátora sajnálkozásának adott hangot, hogy Csontváry annak idején nem jutott el Erdélybe, hiszen „itt is megtalálta volna a természetnek azt a nagyságát, ami őt mindig megigézte”.

Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum igazgatója azt tartotta a kiállítás sajátosságának, hogy először mutatja meg együtt Munkácsy Mihály Vihar a pusztán című festményét, és a festmény által ihletett Csontváry alkotást.

„Nemcsak a lekicsinylésben, a meg nem értésben osztozunk Csontváryval. Bízom benne, hogy abban is osztozhatunk, hogy ez egyáltalán nem vette el a kedvét az alkotástól. Nem gondolta azt, hogy abba kellene hagynia, váltani kellene, hasonulni kellene, és csak olyan dolgokat kellene csinálnia, amit mindenki elfogad, amit mindenki szeret” – jelentette ki a megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a kiállítás annak a bizonyítéka, hogy le lehet győzni a kishitűséget, „el lehet hozni a világot Csíkszeredába”. Kelemen Hunor mindenkit arra biztatott, hogy nézze meg a kiállítást, mert nem valószínű, hogy a következő 15 évben még egyszer el lehet hozni Erdélybe Csontváry műveit. Az elnök azt is bejelentette, hogy az RMDSZ Communitas alapítványa támogatásával 30 erdélyi iskola 1100 diákja látogathatja meg a csíkszeredai kiállítást.

A Magányos cédrus

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS