// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Kolozsvár

Győzött a többnyelvűség a kolozsvári táblaügyben – németül nem, de magyarul ki kell írni a város nevét

// HIRDETÉS

Az ítélet még nem jogerős, de alapfokon megnyerték a pert.

A Minority Rights Egyesületnek és a hozzá csatlakozó magánszemélyeknek adott igazat kedden a Kolozs Megyei Törvényszék abban a perben, amelyet a kolozsvári többnyelvű városnévtáblák ügyében indítottak a polgármesteri hivatal ellen – erősítette meg a Főtérnek Szőcs Izabella jogtanácsos, az egyesület jogi képviselője.

A táblabíróság honlapján közzétett ítélet szerint a bíróság részben helyt adott a felperesek kérésének és elrendelte, hogy a polgármesteri hivatal magyarul is (tehát németül nem!) feltüntesse Kolozsvár elnevezését a város bejáratainál álló hivatalos városnévtáblákon.

A döntés nem jogerős, az ítélet indoklásának közzétételétől számított tizenöt napon belül megfellebbezhető. A Főtér értesülései szerint a kolozsvári városháza fellebbezni fog az ügyben. Oana Buzatu, a polgármesteri hivatal szóvivője ezt a Mediafax hírügynökségnek is megerősítette.

A kolozsvári polgármesteri hivatalt azért perelte be a Minority Rights Egyesület, hogy a városháza nem alkalmaz egy 2002-ben elfogadott önkormányzati határozatot, amely előírja a többnyelvű városnévtáblák kihelyezését.

Az ügyben – amelyet tavaly szeptemberben küldött vissza a táblabíróság újratárgyalásra a törvényszéknek – a városháza egy kétes értékű „bizonyítékkal” próbálja alátámasztani, hogy Kolozsváron a magyar lakosság számaránya 20 százalék alatt volt a határozat elfogadása idején, így a közigazgatási törvény alapján nem kötelező kihelyezni a többnyelvű táblákat.

A polgármesteri hivatal 2001-re vonatkozó népességi adatokkal próbál érvelni, ám a megyei statisztikai hivatal szerint csak a népszámlálási adatok tekinthetők hivatalosnak, népszámlálás pedig 1992-ben, 2002-ben és 2011-ben volt. És mivel az önkormányzati határozat a 2002-es népszámlálás előtt született, a legutóbbi, tehát az 1992-es adatokat kellene figyelembe venni. Azok alapján pedig a kolozsvári magyarok számaránya meghaladta a 20 százalékot, tehát a városvezetés számára kötelező lenne a többnyelvű táblák kihelyezése.

Van igény a többnyelvűségre a Musai-Muszáj mozgalom szerint

Február 20-án a Musai-Muszáj mozgalom közvéleménykutatási célból közzétett a Facebook-oldalán egy online szavazást a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákról, amely négy óra alatt több, mint 1,3 millió emberhez jutott el, és félmillióan nézték meg.

A poszt ezalatt több, mint
150 000 reakciót,
38 000 lájkot,
5 200 megosztást gyűjtött be,
10 000 hozzászólást generált, és ezáltal a romániai internet egyik legdinamikusabban viralizálódó videójává vált.

A videóban arra a kérdésre lehetett emojikkal szavazni, hogy „Fontosnak találod, hogy a kolozsvári törvényszék holnap elrendelje a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését?”

A szavazatok megoszlása a következő volt:
Mellette: 35 200
Ellene: 1 680

A Musai-Muszáj mozgalom szerint Romániában, az Európai Unió egyik tagországában, Kolozsváron, egy kozmopolita, interkulturális városban, az anyanyelv nemzetközi napján, azon a napon, amelyen a kolozsvári Törvényszék dönteni fog, nem kérdőjelezhető meg a kolozsváriak többnyelvű helységnévtáblákhoz való joga.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS