// 2025. augusztus 26., kedd // Izsó

Győzött a többnyelvűség a kolozsvári táblaügyben – németül nem, de magyarul ki kell írni a város nevét

// HIRDETÉS

Az ítélet még nem jogerős, de alapfokon megnyerték a pert.

A Minority Rights Egyesületnek és a hozzá csatlakozó magánszemélyeknek adott igazat kedden a Kolozs Megyei Törvényszék abban a perben, amelyet a kolozsvári többnyelvű városnévtáblák ügyében indítottak a polgármesteri hivatal ellen – erősítette meg a Főtérnek Szőcs Izabella jogtanácsos, az egyesület jogi képviselője.

A táblabíróság honlapján közzétett ítélet szerint a bíróság részben helyt adott a felperesek kérésének és elrendelte, hogy a polgármesteri hivatal magyarul is (tehát németül nem!) feltüntesse Kolozsvár elnevezését a város bejáratainál álló hivatalos városnévtáblákon.

A döntés nem jogerős, az ítélet indoklásának közzétételétől számított tizenöt napon belül megfellebbezhető. A Főtér értesülései szerint a kolozsvári városháza fellebbezni fog az ügyben. Oana Buzatu, a polgármesteri hivatal szóvivője ezt a Mediafax hírügynökségnek is megerősítette.

A kolozsvári polgármesteri hivatalt azért perelte be a Minority Rights Egyesület, hogy a városháza nem alkalmaz egy 2002-ben elfogadott önkormányzati határozatot, amely előírja a többnyelvű városnévtáblák kihelyezését.

Az ügyben – amelyet tavaly szeptemberben küldött vissza a táblabíróság újratárgyalásra a törvényszéknek – a városháza egy kétes értékű „bizonyítékkal” próbálja alátámasztani, hogy Kolozsváron a magyar lakosság számaránya 20 százalék alatt volt a határozat elfogadása idején, így a közigazgatási törvény alapján nem kötelező kihelyezni a többnyelvű táblákat.

A polgármesteri hivatal 2001-re vonatkozó népességi adatokkal próbál érvelni, ám a megyei statisztikai hivatal szerint csak a népszámlálási adatok tekinthetők hivatalosnak, népszámlálás pedig 1992-ben, 2002-ben és 2011-ben volt. És mivel az önkormányzati határozat a 2002-es népszámlálás előtt született, a legutóbbi, tehát az 1992-es adatokat kellene figyelembe venni. Azok alapján pedig a kolozsvári magyarok számaránya meghaladta a 20 százalékot, tehát a városvezetés számára kötelező lenne a többnyelvű táblák kihelyezése.

Van igény a többnyelvűségre a Musai-Muszáj mozgalom szerint

Február 20-án a Musai-Muszáj mozgalom közvéleménykutatási célból közzétett a Facebook-oldalán egy online szavazást a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákról, amely négy óra alatt több, mint 1,3 millió emberhez jutott el, és félmillióan nézték meg.

A poszt ezalatt több, mint
150 000 reakciót,
38 000 lájkot,
5 200 megosztást gyűjtött be,
10 000 hozzászólást generált, és ezáltal a romániai internet egyik legdinamikusabban viralizálódó videójává vált.

A videóban arra a kérdésre lehetett emojikkal szavazni, hogy „Fontosnak találod, hogy a kolozsvári törvényszék holnap elrendelje a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését?”

A szavazatok megoszlása a következő volt:
Mellette: 35 200
Ellene: 1 680

A Musai-Muszáj mozgalom szerint Romániában, az Európai Unió egyik tagországában, Kolozsváron, egy kozmopolita, interkulturális városban, az anyanyelv nemzetközi napján, azon a napon, amelyen a kolozsvári Törvényszék dönteni fog, nem kérdőjelezhető meg a kolozsváriak többnyelvű helységnévtáblákhoz való joga.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede
Krónika

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede

Az Erbașu építőipari vállalat közlése szerint immár 25 százalékban elkészült az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak–Bisztraterebes szakaszával.

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról
Székelyhon

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról

Több felvétel is nyilvánosságra került a pénteki marosvásárhelyi gyalogátjárós gázolásról. Az egyik sofőr fedélzeti kamerája, illetve egy térfigyelő kamera is rögzítette az esetet.

Összebalhéztak a román alkalmazottak vendégmunkás kollégáikkal egy erdélyi gyárban
Krónika

Összebalhéztak a román alkalmazottak vendégmunkás kollégáikkal egy erdélyi gyárban

Konfliktus tört ki egy kereskedelmi cég alkalmazottai között a harmadik műszakban Nagybányán, rendőröknek kellett beavatkozniuk – tájékoztatott szombat este Florina Meteș, a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Megvolt az ország fagypontja
Székelyhon

Megvolt az ország fagypontja

Az elmúlt időszakhoz képest igencsak lehűlt az idő vasárnapra virradóan, az Omu-csúcson pedig fagypont alá esett a hőmérséklet augusztus 24-e hajnalán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS