// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Gyermekszínházi fesztivál Csíkszeredában

// HIRDETÉS

Nem csak az EP-választásokról fog szólni a május 25-ei vasárnap. Akinek gyereke van, és nem leküzdhetetlen a távolság, Csíkszeredába utazhat, ott szervezik meg ugyanis a Lurkó fesztivált, ahol gyermek- és ifjúsági színházi előadásokban tobzódhat a nagyérdemű.

Gyermek- és ifjúsági színházi találkozót szereznek május 25. és 30. között Csíkszeredában, ez már a második Lurkó fesztivál a székelyföldi megyeszékhelyen. „Egy minden eddiginél eseménydúsabb színházi évad vége közeledik, amikor a színházunk hét bemutatót valósított meg a közönsége számára. Ennek tudatában mondom, hogy a Lurkó Fesztivál bizonyos szempontból a legkiemelkedőbb eseménye a színházi évadnak” – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. 

A tavalyi fesztivál tapasztalatait is figyelembe véve a szervezők több szempont alapján válogattak össze előadásokat. Osztálytermi előadás, nagyszínpadi, stúdió-jellegű színházi és bábszínházi produkciók, szabadtéri fellépések: hivatásos magyarországi és erdélyi társulatoktól 13 különböző produkció szerepel a fesztivál programjában. „Egy év alatt nem túl sok gyermekelőadás születik a romániai magyar színházaknál, úgyhogy egy szélesebb válogatás magyarországi előadások jelenlétét is kéri. Megpróbáltunk ugyanabba a költségvetésbe is beleférni, mint a tavaly, úgyhogy idén még nagyon szélesen nem nyitottunk az előző fesztiválhoz képest, viszont a folytatásban valószínűleg az lesz a járható út, hogy Magyarországról több előadást fogunk hívni” – magyarázta Budaházi Attila, a színház dramaturgja.

Idén a Stúdió K (Magyarország), Boka Gábor (Magyarország), a Lilliput Társulat (Nagyvárad), a Váróterem Projekt (Kolozsvár), a BonBon Matiné (Magyarország), az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Magyar és Román Tagozata (Marosvásárhely), a Cimborák Bábszínház (Sepsiszentgyörgy), a Brighella Bábtagozat (Szatmárnémeti), valamint a házigazda színház gyereknek és fiataloknak készült produkciói lesznek láthatók.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS