// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Gyászol az erdélyi színházi szakma: elhunyt Szabó József Ódzsa

// HIRDETÉS

A legendás rendezőegyéniség és színházalapító életének 91. évében hunyt el.

Az elmúlt évszázad egyik legfontosabb erdélyi színházi alkotójaként számon tartott Szabó József Ódzsa a Szigligeti Társulat örökös tagja, a nagyváradi Szigligeti Színház emblematikus rendezőegyénisége életének 91. évében hunyt el, tájékoztatott a teátrum.

A székelyhídi születésű Ódzsa középiskoláit Nagyváradon, a Szent László Gimnáziumban, illetve a Magyar Fiúlíceumban végezte,  majd a kolozsvári Bolyai Egyetem filozófia, pedagógia és lélektan szakán töltött egy éves kitérő után 1949 őszén jelentkezett a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol olyan neves személyiségek oktatták, mint Harag György, Tompa Miklós,  Kovács György vagy Delly Ferenc. 1953-ban egy évig állami ösztöndíjjal a moszkvai Színművészeti Főiskolán is tanult rendezést. Harag Györggyel és Farkas Istvánnal együtt alapító tagja volt az 1953-ban Nagybányán alapított, majd 1956-ban Szatmárnémetibe költözött társulatnak.

Pályafutását Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a nagyváradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt. Legemlékezetesebb rendezései: Az ifjú W. újabb szenvedései, Anyám könnyű álmot ígér, Ősvigasztalás vagy Az ember tragédiája.

1983-ban Magyarországra települt, a Győri Kisfaludy Színházban, a Magyar Színkörben (Budapest), valamint a Veszprémi Petőfi Színházban is dolgozott, 1990-ben pedig a kurszki Puskin Színházban vendégrendezte Csurka István Az idő vasfoga című szatíráját.  1995 és 2000 között öt éven keresztül a glasgow-i Skót Királyi Zenei és Színművészeti Akadémián volt vendégtanár, később úgy döntött, Írországba költözik.

A rendező a rendszerváltás után többször is hazalátogatott,  Sepsiszentgyörgyön, Szatmárménetiben és Nagyváradon is rendezett. Szülővárosa díszpolgárává avatták, míg a Szigligeti Színház társulata életműdíjjal ünnepelte egykori főrendezőjét.

2016-ban jelent meg a Színház álom-indulattal című kötetet, mely gazdag életpályájának szintézise.

Nyugodjék békében!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS