// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Gyászol az erdélyi színházi szakma: elhunyt Szabó József Ódzsa

// HIRDETÉS

A legendás rendezőegyéniség és színházalapító életének 91. évében hunyt el.

Az elmúlt évszázad egyik legfontosabb erdélyi színházi alkotójaként számon tartott Szabó József Ódzsa a Szigligeti Társulat örökös tagja, a nagyváradi Szigligeti Színház emblematikus rendezőegyénisége életének 91. évében hunyt el, tájékoztatott a teátrum.

A székelyhídi születésű Ódzsa középiskoláit Nagyváradon, a Szent László Gimnáziumban, illetve a Magyar Fiúlíceumban végezte,  majd a kolozsvári Bolyai Egyetem filozófia, pedagógia és lélektan szakán töltött egy éves kitérő után 1949 őszén jelentkezett a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol olyan neves személyiségek oktatták, mint Harag György, Tompa Miklós,  Kovács György vagy Delly Ferenc. 1953-ban egy évig állami ösztöndíjjal a moszkvai Színművészeti Főiskolán is tanult rendezést. Harag Györggyel és Farkas Istvánnal együtt alapító tagja volt az 1953-ban Nagybányán alapított, majd 1956-ban Szatmárnémetibe költözött társulatnak.

Pályafutását Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a nagyváradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt. Legemlékezetesebb rendezései: Az ifjú W. újabb szenvedései, Anyám könnyű álmot ígér, Ősvigasztalás vagy Az ember tragédiája.

1983-ban Magyarországra települt, a Győri Kisfaludy Színházban, a Magyar Színkörben (Budapest), valamint a Veszprémi Petőfi Színházban is dolgozott, 1990-ben pedig a kurszki Puskin Színházban vendégrendezte Csurka István Az idő vasfoga című szatíráját.  1995 és 2000 között öt éven keresztül a glasgow-i Skót Királyi Zenei és Színművészeti Akadémián volt vendégtanár, később úgy döntött, Írországba költözik.

A rendező a rendszerváltás után többször is hazalátogatott,  Sepsiszentgyörgyön, Szatmárménetiben és Nagyváradon is rendezett. Szülővárosa díszpolgárává avatták, míg a Szigligeti Színház társulata életműdíjjal ünnepelte egykori főrendezőjét.

2016-ban jelent meg a Színház álom-indulattal című kötetet, mely gazdag életpályájának szintézise.

Nyugodjék békében!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS