// 2024. november 26., kedd // Virág
EMNP

Gergely Balázs, a „Kolozsvár-párt” és az arany középút kampánya

// HIRDETÉS

A történelmi egyházak RMDSZ-listán induló kolozsvári tanácsosjelöltje protokolláris hangulatú kampányeseményt tartott, ahol azonban előkerült egy-két kínos kérdés is.

Az első, ami szembeötlik Gergely Balázs központi kampányrendezvényének helyszínén, hogy a teremből feltűnően hiányzik minden, ami esetleg szimbolikusan az RMDSZ-re utalna: a pulpitus mögötti teret kék-fehér alapszínű molinó foglalja el, rajta a „Kolozsvár – a fel nem adható város” felirat, a város címerével.

Gergely Balázs – aki az erdélyi magyar történelmi egyházak javaslatára az RMDSZ kolozsvári tanácsoslistájának második, befutó helyét foglalja el –

nem először hangsúlyozza „különutasságát”,

amint azt sem, hogy az ajánlatot pártja, az EMNP vezetőségének jóváhagyásával fogadta el. Ennek megfelelően a rendezvényen vegyesen vannak jelen az RMDSZ, illetve a Néppárt holdudvarához köthető résztvevők – ami aláhúzni látszik Szabó Lillának, az esemény moderátorának azt a kijelentését, miszerint Gergely Balázs közéleti tevékenységében és emberi kapcsolataiban is mindig a konszenzusra törekedett, politikusként az „arany középutat” kereste.

Gergely Balázs elmondása szerint a párthovatartozását firtató kérdésekre egyre inkább azt válaszolja, hogy „Kolozsvár-párti”. Mi, magyarok, az itteni románok egy részével és a többi nemzeti közösséggel együtt „Kolozsvár lelkiismerete vagyunk –

a városvezetés számára pedig az élő lelkiismeret-furdalás”

– fogalmaz.

Szenkovics Dezső, a frissen életre hívott Kolozsvári Városszépítő Egylet egyik kezdeményezője felidézi a Haller Károly későbbi polgármester által 1883-ban alapított elődszervezet szerepét, amely nem sokban különbözött a maitól: a városkép alakítása, a város élhetőbbé tétele a cél, mindez azonban nem lehetséges egy erős önkormányzati képviselet nélkül.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter személyes sztorikat mesélt|Fotók: Bethlendi Tamás

Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztályának vezetője leszögezi, hogy bármennyire is empatikusan álljanak hozzá a külhoni magyarság problémáihoz Budapesten, mégiscsak az itteniek tudják leginkább, milyen típusú projektekre van szükségük. Ehhez szükségesek az olyan emberek, mint Gergely Balázs, akik a „hátukon viszik” az ügyeket.

A budapesti sztárvendégeknél maradva: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter – aki meglepetésre szinte a teljes teremmel kezet fog érkezésekor – a kampányrendezvény  „legemberibb” hangvételű beszédét tartja. Megtudhatjuk (amellett, hogy átadja 101 éves nagyanyja üdvözletét), hogy gyerekként járt először Erdélyben, de görögkatolikus pap édesapja miatt a „szervek” kitüntető figyelmében részesültek, és hogy – állítólag – ő az első magyar miniszter az utóbbi években, aki négy-öt napnál hosszabb ideig maradt egyhuzamban Erdélyben. A legnagyobb élmény számára mindmáig az, hogy a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon a családjával kisétált a Házsongárdba – és ez többek közt arra is rábresztette, hogy a magyar képviselet bizony fontos, ha a múlt mellett jövőt is akarunk Kolozsvár magyarságának.

Horváth Anna alpolgármester és polgármesterjelölt egy személyes vallomással indít: felidézi a négy évvel ezelőtti választások éjszakáját, amikor Kisbácsban érte a hajnal, és a folyamatos újraszámlálási procedúrák eredményeként az RMDSZ-es polgármesterjelölt alig féltucatnyi szavazattal vesztette el a választást. A kolozsvári eredményekkel szembesülve

„beléhasítottak a számok”,

érezte, hogy ez a részvételi arány és a négy tanácsosi hely igazi mélypont. Újra eggyé kell kovácsolni a közösséget, felrázni a mintegy 30 ezer passzív kolozsvári magyart – összegez.

Később, a protokolláris részt követő, Benkő Levente történész, újságíró által vezetett fórumon azt is elmondja, hogy a szimbolikus jelentőségű ügyekben – többnyelvű feliratok, nyelvhasználat – nem annyira a városvezetés, mint inkább a „lelkifurdalás” részének érzi magát – ebben a tekintetben a táblaper volt a vízválasztó.

Gergely Balázs, Horváth Anna és Benkő Levente a fórumon

Kisbács említése talán nem volt a legszerencsésebb: maga Gergely Balázs hívja fel diszkréten a figyelmet arra, hogy a múltkori nagyon szoros eredmény ellenére az RMDSZ most nem is indított polgármesterjelöltet a településen (és a Nemzeti Liberális Párt jelöltjét támogatja, tesszük hozzá halkan).

A másik kényelmetlen téma, amely a fórumon előkerül,

az RMDSZ közpénzekkel való gazdálkodásának át(nem)láthatósága:

Gazda Árpád MTI-tudósító érdeklődik afelől, nem csorbítja-e az átlátható városgazdálkodásra vonatkozó ígéretek hitelességét az, hogy a szövetség nem számolt el a közösségi pénzek felhasználásának módjával. A helyzetet az „menti meg”, hogy megérkezik a hír Kelemen Hunor választások utáni elszámolást kilátásba helyező ígéretéről, de Gazda így sem ússza meg a politikusi kioktatást László Attila ex-alpolgármester részéről. Horváth Anna szerint pedig az RMDSZ-nek „nincs titkolnivalója”.

Június 5-e után minden kiderül.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS