// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Főszerepben: az erdélyi magyar film

// HIRDETÉS

Sírtunk is, nevettünk is a Filmtettfeszt nyitóestéjén.

Hivatalosan is kezdetét vette a 15. Filmtettfeszt a kolozsvári Győzelem moziban szerda este –  „nemhivatalosan” ugyanis már délben megkezdődött, egy szakmai beszélgetéssel: akiket érdekel az új magyar filmfinanszírozási rendszer, azok Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával, illetve Hegedűs Bálinttal, a filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatójával találkozhattak a Sapientia aulájában.

Vissza a Győzelem moziba, a Filmtettfeszt immár hagyományosnak számító központi helyszínére: a két főszervező, Buzogány Klára és Zágoni Bálint után Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lépett a mikrofonhoz, aki felidézte Kolozsvár múlt század eleji, Janovics-féle filmes aranykorát, mondván, hogy a kulturális vitalitásáról ismert Kolozsvárnál nem is lehetne jobb helyszínt találni egy filmfesztiválnak (bár a feszt idén már 12 erdélyi/partiumi városban zajlik párhuzamosan). „Kolozsváron él a film”, fogalmazott az elöljáró.

A már említett Havas Ágnes elmondta, hogy harmadik éve állnak „partnerségben” a Filmtettfeszttel, illetve támogatják azt. Az Erdélyi Magyar Filmszemle – azáltal, hogy idén versenyszekciót is létrehozott – azt a célkitűzést valósítja meg, amely a filmalapnak is szívügye: a tehetséges, fiatal filmalkotók felkarolását.

 

A Filmtettfeszt idei legnagyobb nóvuma valóban az, hogy rövidfilmes versenyt indított ifjú erdélyi filmesek számára. A Filmgalopp elnevezésű szekcióba 26 pályamunka érkezett be, ezek közül – szorgos előzsűrizés után – 11 darab maradt versenyben. Ezeket a filmeket szombaton délelőtt és kora délután lehet megtekinteni, két tömbben, szintén a Győzelem moziban (a teljes program itt böngészhető).

 

A derűlátó megnyitó után azonban elkomorult a hangulat a Filmtettfeszten, a szemlét nyitó alkotás, Gerő Marcell Káin gyermekei című dokfilmje ugyanis gyilkosságért kamaszkorukban elítélt emberek tragikus élettörténetével szembesít. A közönség jókedvét csak a Liza, a rókatündér hozta vissza: Ujj Mészáros Károly fantasztikus és horrorelemeket sem nélkülöző, romantikus vígjátékba oltott rendhagyó tündérmeséjére megtelt a „ház”.

 

És vélhetőleg így lesz ez a következő napokon-estéken is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS