Felmérés: Victor Ponta a legnagyobb román értelmiségi
Nem vicc, tényleg ez az eredménye a legfrissebb IRES-felmérésnek.
Az IRES közvélemény-kutató legfrissebb felmérésében azt a kérdést tették fel a résztvevőknek, hogy melyik az a román értelmiségi (intelectual), akit a leginkább csodálnak. A felmérés nem adott meg válaszlehetőségeket, a megkérdezetteknek mondaniuk kellett egy nevet.
Doktorátusi plágiumbotrány ide vagy oda, a lista első helyén Victor Ponta egykori miniszterelnök végzett, őt követi Corneliu Vadim Tudor, Klaus Iohannis, Andrei Pleşu, Traian Băsescu és Mihai Eminescu. (A tejes listát lásd alább.)
Arra a kérdésre, hogy Ön értelmiséginek tartja-e magát?, a városon élő válaszadók 41 százaléka válaszolt igennel.
Mircea Kivu szociológus az Adevărulnak úgy kommentálta az eredményt, hogy
az emberek nem tudják, mit jelent az értelmiségi kifejezés.
„Sokan, amikor azt hallják, értelmiségi, egyetemet végzett emberre gondolnak. Nem tudják, mit jelent ez a kifejezés. Az ilyen felmérések eredménye deformált, mivel a megkérdezettek ilyenkor az ismertségre, a hírességre gondolnak. Az ilyen listákon mindig híres emberek kerülnek az első helyekre” – mondta a szociológus.
Az is kiderül a felmérésből, hogy a városon élők 56 százaléka nagyon nagy mértékben, 8 százalékuk pedig nagy mértékben okosnak tartja magát.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a román nép nagyon okos, kétharmada szerint pedig
a románok okosabbak más népeknél.
A felmérés egy IRES-tanulmány része, és március 10-11-én készült 941 nagykorú személy megkérdezésével, hibalehetősége plusz-mínusz 3%.
(null)
(null)
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
