// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Felmérés: így viszonyulnak a románok a bevándorló-kérdéshez

// HIRDETÉS

46 százaléka a megkérdezetteknek nem szeretné, hogy a lakótelepülésére bevándorlók költözzenek.

A románok többsége egyetért azzal, hogy a menekülteknek joguk van választani, melyik országban akarnak új életet kezdeni – derült ki egy szerdán ismertetett felmérésből. Az IRES közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy a menekülteknek joguk van új hazát választani. Ugyanakkor

határozatlanok, amikor arról kérdezték őket, hogy Romániának fogadnia kell-e menekülteket.

A válaszadók 65 százaléka teljes mértékben vagy részben egyetért azzal, hogy Románia fogadjon bizonyos számú menekültet EU-tagállamként, de amikor felmerült annak a lehetősége, hogy a megkérdezettek településére költözzenek, akkor a befogadással egyetértők aránya 46 százalékra csökkent, és 42 százalék ezt teljes mértékben elutasította.

A megkérdezettek 83 százaléka hallott a menekültválságról, amelynek okait 51 százalék a háborúban látja, 41 százalék a szegénységben. A románok kétharmada főként a menekültek hazájának kormányait teszi felelőssé a kialakult helyzetért, 54 százalék az Iszlám Állam terrorszervezetet, 36 százalék az Egyesült Államokat, 29 százalék az Európai Uniót.

A megkérdezettek 57 százaléka nem tart attól, hogy Romániát ellepik a bevándorlók,

41 százalék szerint viszont Bukarest is ki van téve ennek a veszélynek. A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint Románia nincs felkészülve a menekültválságra. Hasonló arányban vélik úgy, hogy a migránsok érkezésével nő a terrorista merényletek kockázata Európában, amelyeket az Iszlám Állam követhet el.

Vasile Dâncu szociológus, a felmérést végző kutatóintézet elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta: a románok viszonylag magas empátiával viszonyulnak a bevándorlókhoz, mert sokaknak családtagjai maguk is bevándorlók Nyugat-Európában. A felmérés 1482 személy megkérdezésével készült augusztus 28. és 31. között.

Fotó: MTI, Kallos Bea

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS