// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Felmérés: így viszonyulnak a románok a bevándorló-kérdéshez

// HIRDETÉS

46 százaléka a megkérdezetteknek nem szeretné, hogy a lakótelepülésére bevándorlók költözzenek.

A románok többsége egyetért azzal, hogy a menekülteknek joguk van választani, melyik országban akarnak új életet kezdeni – derült ki egy szerdán ismertetett felmérésből. Az IRES közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy a menekülteknek joguk van új hazát választani. Ugyanakkor

határozatlanok, amikor arról kérdezték őket, hogy Romániának fogadnia kell-e menekülteket.

A válaszadók 65 százaléka teljes mértékben vagy részben egyetért azzal, hogy Románia fogadjon bizonyos számú menekültet EU-tagállamként, de amikor felmerült annak a lehetősége, hogy a megkérdezettek településére költözzenek, akkor a befogadással egyetértők aránya 46 százalékra csökkent, és 42 százalék ezt teljes mértékben elutasította.

A megkérdezettek 83 százaléka hallott a menekültválságról, amelynek okait 51 százalék a háborúban látja, 41 százalék a szegénységben. A románok kétharmada főként a menekültek hazájának kormányait teszi felelőssé a kialakult helyzetért, 54 százalék az Iszlám Állam terrorszervezetet, 36 százalék az Egyesült Államokat, 29 százalék az Európai Uniót.

A megkérdezettek 57 százaléka nem tart attól, hogy Romániát ellepik a bevándorlók,

41 százalék szerint viszont Bukarest is ki van téve ennek a veszélynek. A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint Románia nincs felkészülve a menekültválságra. Hasonló arányban vélik úgy, hogy a migránsok érkezésével nő a terrorista merényletek kockázata Európában, amelyeket az Iszlám Állam követhet el.

Vasile Dâncu szociológus, a felmérést végző kutatóintézet elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta: a románok viszonylag magas empátiával viszonyulnak a bevándorlókhoz, mert sokaknak családtagjai maguk is bevándorlók Nyugat-Európában. A felmérés 1482 személy megkérdezésével készült augusztus 28. és 31. között.

Fotó: MTI, Kallos Bea

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS