// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Magyarország

Ezt gondolja a magyarországi ellenzék Orbán tusványosi beszédéről

// HIRDETÉS

Minden évben így van: Orbán elmondja beszédét, az ellenzék pedig nemsokára reagál rá.

Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a 2018-as választások tétje az, hogy Orbán Viktorra vagy Európára szavaznak-e a magyarok.

A szocialista politikus szombati közleményében a kormányfő Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) elmondott beszédére reagálva úgy fogalmazott, a jövő évi voksolás tétje, hogy Magyarország Oroszországhoz vagy Európához akar-e tartozni, továbbá az is, hogy az emberek egy leszakadó, igazságtalan Magyarországra vagy egy egyenlőségre és igazságos épülő jövőre szavaznak.

Orbán Viktor célja, hogy szembeállítsa Magyarországot és a magyarokat Európával, ehhez felhasználva a visegrádi négyeket is – fejtette ki Botka László, hozzátéve, sikeres Európa nélkül nincsen sikeres Magyarország sem.

Kiemelte, a baloldal szerint is meg kell védeni Magyarországot, amelynek legfőbb problémája a történelmi léptékű kivándorlás, amiért szerinte Orbán Viktor politikája felelős.

A magyar történelem egyik legnagyobb exodusa elé nézünk, ha nem sikerül változtatni a Fidesz-KDNP csupán a vagyonosoknak, jómódúaknak kedvező gazdaságpolitikáját – írta Botka László.

Az MSZP olyan országot szeretne, ahol nem csak a kiválasztott kevesek, hanem mindenkinek van esély a továbblépésre, ahol nem zárják el a társadalom kétharmada elől a boldogulás lehetőségét – közölte az MSZP kormányfőjelöltje, aki szerint, ha 2018-ban minden elégedetlen elmegy szavazni, akkor kormányváltás lesz.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök teljesen elvesztette kapcsolatát a magyar valósággal, és rabja lett a saját propagandájának.

Nagy-Huszein Tibor, a párt alelnöke ezt Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédére reagálva közölte szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

A DK-s politikus szerint semmit nem lehetett megtudni a beszédből arról, hogy mik az ország valós problémái, hogy miért megy tönkre az egészségügy és az oktatás, hogy miért Magyarországon az egyik legalacsonyabb a fizetés az unióban.

Ehelyett az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor összeesküvés-elméleteket mondott az unióval kapcsolatban, és olyan szövetségekről beszélt, amelyek az unióval ellentétesek, így felmerülhet, hogy mégis ki akarja vezetni az országot az európai közösségből.

Nagy-Huszein Tibor elmondta, Orbán Viktor szerint nem erős ország az, amelyik nem a saját pénzéből él, ehhez képest az Orbán-kormány „egy buszmegállót sem” épített az unió pénze nélkül.

Hangsúlyozta: az országnak 2018-ban két választási lehetősége lesz: Orbán Viktor vagy az Európai Unió. A DK hisz egy olyan európai egyesült államokban, amelyben Magyarország egyenrangú partnerként tud részt venni.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a Fidesz nem Európa jövője, hanem Magyarország múltja; kormányzása alatt rosszul járt a magyar emberek többsége.

Szél Bernadett szombati közleményében Orbán Vikor miniszterelnök Tusnádfürdőn elmondott beszédére reagálva azt írta: a Fidesz kormányzása alatt „nőtt Magyarország kiszolgáltatottsága, megroggyant hagyományos, stabil nemzetközi kapcsolatrendszere és a magyar emberek túlnyomó többsége rosszul járt”.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Orbán Viktor legkevésbé sem a jövő: a Fidesz és a rendszerváltás óta hivatalban lévő kormányok a múlt részei, nincs rájuk szüksége a megújuló Magyarországnak.

Hangsúlyozta: az LMP valós alternatívát kínál minden magyar embernek, aki megújulást és „végre tisztességes kormányzást” akar Magyarországon.

A Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnök ismét bebizonyította, hogy tisztességes bérek és nyugdíjak, modern egészségügy és oktatás helyett csak ellenségképet tud adni a népnek.

Az ellenzéki párt elnökének szombati közleménye szerint szerint a magyaroknak elegük van az „állandó háborúskodásból, a hatalmi arroganciából, a korrupcióból”. Úgy folytatta: Magyarországnak nyugalomra van szüksége, ehhez pedig erős határőrségre, nyugati bérekre, színvonalas egészségügyre és modern oktatásra, de legfőképp tisztességes kormányra, amely „a szocialista helytartók és a fideszes oligarchák” helyett a nép pártján áll.

Úgy értékelt: Orbán Viktor továbbra sem képes az emberek valódi problémáival foglalkozni, helyette „a saját démonaival küzd”. Nem az ország sorsáért, hanem a saját hatalmáért aggódik, ezért bukása „szükségszerű”, hogy Magyarország „az orbáni rögeszmék” helyett a józan ész útjára léphessen – fűzte hozzá Vona Gábor.

Kiemelte, a Jobbik, ha kormányra kerül, 2018-tól felszámolja „a rendszerszintűvé vált korrupciót”, hogy jusson pénz bérekre, nyugdíjakra, egészségügyre és oktatásra. Magyarország a „fokozódó nemzetközi elszigetelődés” helyett a Jobbik által kiharcolt európai szintű bérunióval egy új, igazságos és szolidáris Európa zászlóvivője lesz – írta a Jobbik elnöke –, ahol egyenlő munkáért egyenlő bér jár, és ahol végre mindenki a saját szülőföldjén boldogulhat. Mert csak az az ország lehet sikeres, amelyet nem elhagynak, hanem ahová visszaköltöznek a polgárai – hangsúlyozta Vona Gábor.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS