Ezentúl nem lehet vita tárgya, hogy melyik húsvétot adja meg a főnök

Sokunkat érint Erdélyben, hogy az ortodoxok és a nem ortodoxok (katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, stb.) nem mindig ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot és a pünkösdöt. Bár a munkajogi törvénykönyv eddig is biztosította, hogy a romániai munkavállalók hitüknek megfelelően igényelhessék az öt munkaszüneti napot, arra például nem volt lehetőség, hogy mindkét időpontban ünnepelhessenek az alkalmazottak, pedig vegyes házasságok esetén elég gyakori, hogy mindkét ünnepet megtartják a családok. A törvényben az áll, hogy a húsvét és a pünkösd megünneplésére öt munkaszüneti nap jár az alkalmazottaknak: nagypéntek, a húsvét első és második napja, illetve pünkösd első és második napja, függetlenül attól, hogy melyik vallást gyakorolja az alkalmazott. A vegyes (magyar-román) családok tagjainak nem kell válasszanak a két ünnep közül, mindkettőt megtarthatják. Csakhogy az emiatt kivett, összesen tíz szabadnap közül ötöt utólagosan, a munkaadó által meghatározott program szerint pótolni kell. A szenátus döntő házként elfogadta a munkajogi törvénykönyv módosítását, így akkor lép életbe, miután Klaus Iohannis államfő kihirdeti és megjelenik a hivatalos közlönyben. Azzal nem árt tisztában lenni, hogy egy munkáltató komoly büntetésekre számíthat, ha nem tartja tiszteletben alkalmazottai szabad vallásgyakorláshoz való jogát, és nem biztosítja, hogy a vallásuknak megfelelő időpontban ünnepelhessenek. Egyedüli kivételt képeznek azon munkakörök dolgozói, akik közszolgálati feladatokat látnak el, például az orvosok, rendőrök vagy a folyamatos élelmiszer-ellátást biztosító személyek. Őket bérpótlékkal vagy máskor kiadott szabadnapokkal kompenzálnak általában a munkaadók.