EU-nyelven: képzett freelancer, Romániában: szegény napszámos

Az uniós tagállamok közül Romániában van a legtöbb olyan dolgozó, amit a brüsszeli szakpolitikák freelancer-nek, vagy „atipikus munkavállalónak” neveznek, a dolgozó lakosság 45 százaléka ehhez a kategóriához tartozik.

Az európai foglalkoztatási szakpolitikák így határozzák meg az „atipikus munkavállalót”: olyan dolgozó, akinek nem kell szigorú munkaprogramhoz igazodnia vagy a munkavégzéshez nem kell otthonról elmennie, magasan képzett, független és rugalmas.

Az EU ezért azt ajánlja, hogy az államok támogassák ezt a kategóriát, amely egyrészt jelentősen hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, másrészt a családjára is jut ideje.

Csakhogy Romániában másképp néz ki a helyzet: az atipikus munkavállalók többsége napszámos vagy megélhetési mezőgazdasággal foglalkozik (azaz éppen annyit termel, amennyiből fenn tudja tartani magát).

Georgeta Ghebrea szociológus szerint Romániában a freelancer-ek magas aránya nem a függetlenséggel és önállósággal, hanem a munkalehetőségek hiányával függ össze.

2013-ban Románia munkaképes lakosságának 9 százaléka napszámos volt, többségük a mezőgazdaságban (29%), a kereskedelemben (20%) vagy az építőiparban (14%) dolgozott. Ugyanakkor a lakosság 12,6 százaléka a saját földjét dolgozza meg, hogy fenntarthassa magát és családját.

Az uniós politikák által főleg a fiatalok és a nők esetében támogatott távmunkával dolgozó alkalmazottak száma Romániában igen alacsony: a munkavállaló nők esetében ez az arány 0,5 százalék, míg a fiatalok körében csupán 0,2 százalék.

A szakember szerint a freelancer státusz nem az önállóságot, valamint a munka és a család harmonikus egyensúlyát jelenti, hanem szegénységet, szociális kirekesztettséget és a feketemunka terjedését.