Erdélyi és partiumi értékek kerültek be a Magyar Értéktárba

Erdélyi és partiumi értékek is bekerültek a Magyar Értéktárba -derült ki kedden. A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel bővült - a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be Egerben a bizottság ülése után.

Az egri várban, borászok részvételével tartott sajtótájékoztatón taps fogadta, amikor Fazekas Sándor bejelentette: hungarikummá vált a világszerte ismert vörösbor, az Egri Bikavér.

A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve ugyanezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján.

Fazekas Sándor ismertette a bizottság további döntéseit is. Kedden a Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere.

Gazdagítják a gyűjteményt immár a magyar tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutya fajták. Új hungarikum a jellegzetes Tisza-menti étel, az alapanyagok tekintetében az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is.

A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Károly életművét,

továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt.

Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép.

A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola; a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye; és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, mivel az általa nemesített fajták előreviszik a szőlészek, borászok munkáját.

Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is.

Fazekas Sándor elmondta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön.

A miniszter úgy fogalmazott: a régi és a mostani értékek harmóniáját jelentik ezek a döntések, mutatják, hogy a régmúlt és a közelmúlt magyarsága egyaránt csúcsteljesítményekre képes.

A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült.

Nyitrai Zsolt, Eger és térsége fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott, az Egri Bikavér hungarikummá válásának kezdeményezője azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a siker az Egri borvidék szőlészeinek, borászainak köszönhető.

A képviselő szólt arról, sokan dolgoztak azért is, hogy 81 éve, pont ezen a napon megalakult az Egri borvidék. Közülük kiemelte Petró Kálmán egri szőlőtermelőt, országgyűlési képviselőt, és Braun Károlyt, aki 1936-ban polgármestere volt Egernek, és egyben az egyik legnagyobb szőlőtermelő.

Nyitrai Zsolt elmondta: az Egri borvidéken több mint tízezren élnek szőlészetből és borászatból. A borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér, azért pedig, hogy védett márka lett, nagyon sokat tett Gröber Jenő, Knézich Károly '48-as tábornok unokája.

A Tokaji aszú mellett az Egri Bikavér az egyetlen borfajta, amelyik a hungarikumok közé emelkedett, ezért a képviselő azt kezdeményezi, hogy készüljön el egy nívós, az Egri Bikavér történetét, múltját, jelenét bemutató, magyar, angol és lengyel nyelvű kiadvány, amely otthon és külföldön is öregbíti a borvidék és az új hungarikum jó hírét.