// 2024. november 26., kedd // Virág
Nagyvárad

Elszállt érvekkel állt elő Nagyvárad polgármestere

// HIRDETÉS

Nagyvárad határait kiterjesztené, Szent László szobrát csak a várban tudja elképzelni, és a kétnyelvű utcanévtáblákhoz kölcsönös bizalmat szeretne Ilie Bolojan.

Ilie Bolojan nagyváradi polgármester az Erdon.ro-nak adott exkluzív interjújában a város Váradszentmártonnal történő fúziójának szükségességét azzal magyarázza: ahhoz, hogy felvegye a versenyt Temesvárral, Kolozsvárral vagy Araddal, az

elkövetkező 15–20 évben ki kell terjesztenie határait Borstól Fugyivásárhelyig vagy Biharig.

Az egyesülés lehetővé tenné, hogy Nagyvárad felvegye a versenyt a térség másik fontos fürdővárosával, a magyarországi Hajdúszoboszlóval – érvelt Bolojan. Azt is megjegyezte: Nagyvárad központja építészeti szempontból sokkal értékesebb mint Nagyszebené, mely város megmutatta, hogy a felújított műemlékek beindítják a városi turizmust. Ezért a műemlékvédelemre is nagyobb hangsúlyt fektetne a közeljövőben a városvezetés. Az interjúban mindezek mellett Bolojan egy olyan Nagyváradot vizionált, melynek nemzetközi repülőtere, és az európai autósztráda-hálózathoz csatlakozó négysávos körgyűrűszakasza van.

Azzal kapcsolatosan, hogy az egyesülés következtében csökkenne a magyarok aránya a városban a polgármester elmondta: „ha holnap Bors (magyar többségű település Nagyvárad északi határában – szerk. megj.) elfogadja az ajánlatot, akkor ugyanúgy felvállalnám azt a fúziót is, mert

a város bővítése a fejlődés érdekében, és nem politikai, etnikai megfontolásokból történik”.

Az interjúból kiderül, a polgármester annak ellenére, hogy mintegy nyolcezren kérvényezték, hogy a városalapító Szent Lászlónak szobra legyen főtéren, egyedül a várban tartja azt elfogadhatónak. „A londoni Trafalgar téren sem lehet Napóleon szobrát látni, hanem csak a Nelsonét. Nem lehet összekeverni különböző történelmi korokat és teljesen különböző politikai konjunktúrákat.” – fogalmazott. Ugyanakkor úgy vélekedett: mivel a főtér az egyetlen olyan régi hely, amely kapcsolódik a román közösséghez, ezért ma a megcáfolhatatlan realitások miatt oda nem lehet elhelyezni Szent László szobrát.

Ilie Bolojan elismerte, hogy Várad, Budapest és Székesfehérvár mellett egyike a három magyar királyi temetkezési helyeknek, és a város előnyére válhat az, hogy egy ilyen örökséggel rendelkezik. Éppen ezért szeretné a Szent László-szobrot inkább a várban elhelyezni, mely döntést a

központi híd átnevezéshez hasonlóan korrektnek tartja mind a román, mind a magyar közösség számára.

A polgármester a kétnyelvű utcanév-táblák lehetőségét azért utasítja vissza egyelőre, mert a jelenleg érvényben lévő határozat nem engedi meg a nevek lefordítását. Ugyanakkor úgy véli, ez kölcsönös bizalom kérdése is, és nem hiszi, hogy sokakat zavarna.

A teljes interjút az alábbi linken olvashatják el.

Fotó: Erdon.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS