Elnökválasztás Ausztriában, népszavazás Olaszországban

Vasárnap reggel 7 órakor megnyíltak az első szavazóhelyiségek és megkezdődött az ausztriai államfőválasztás elhalasztott második fordulója. Mintegy 6,4 millió választópolgár dönthet arról, hogy a következő hat évben ki legyen Ausztria szövetségi elnöke. A szabadságpárti Norbert Hofer vagy a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen programja szinten minden területen eltér egymástól. A felmérések szerint nagyon szoros küzdelem várható, az utóbbi hetek és hónapok közvélemény-kutatásai hibahatáron belüli eredményeket jeleznek,

a két jelölt fej fej mellett halad.

Az osztrák lakosság igencsak megosztott az államfőjelölt személyének kérdésében. Az osztrák választók Van der Bellen erősségének tekintik, hogy nemzetközi szinten hatékonyabban tudná képviselni az országot, azonban a szavazók szerint a jelölt nem érti a vidék és az egyszerű emberek gondjait. Norbert Hofer a választók szerint megoldást kínál a munkások és a nehéz körülmények között élők problémájára, azonban sokan kételkednek abban, hogy a megosztó személyisége miatt a nemzetközi porondon is megállná a helyét. Nyugat-Európában sokan tartanak attól, hogy a vasárnapi választáson Norbert Hofer, a bevándorlóellenes és euroszkeptikus Osztrák Szabadságpárt jelöltje győz.

Győzelme újabb szeg az európai politikai mainstream koporsójában

– fogalmaz például a The Economist.

Olaszországban több mint ötvenmillió olasz jogosult szavazhat vasárnap a római parlament átalakításáról és más alkotmányos cikkelyek módosításáról zajló népszavazáson, amelytől a Matteo Renzi miniszterelnök maradása vagy lemondása is függ. Egy rendkívül összetett kérdésben járulnak az urnák elé a szavazópolgárok, a hírügynökségek szakértői is óvatosan fogalmaznak ezzel kapcsolatosan. Az alkotmánymódosítás korlátozná a szenátus hatalmát, ezzel gyorsítva a döntéshozatalt, egyben

központosítaná az államigazgatást, és jogköröket venne el a régióktól.

Ha az igenek győznek, az alkotmányos reformok életbe lépnek, ha a nem szavazatok lesznek többségben, az olaszok elutasítják a Matteo Renzi vezette kormány szorgalmazta reformokat. Ebben az esetben Matteo Renzi – korábbi bejelentése szerint – benyújtja lemondását. A népszavazás érvényessége nincsen részvételhez kötve, napközben a római belügyminisztérium többször is közli a részvételi arányt.

A balközép La Repubblica a Mondjunk igent Itáliára, mondjunk igent Európára címmel jelent meg. Az Il Giornale jobbközép ellenzéki napilap egy óriási Nem felirattal. A katolikus L'Avvenire szerint a népszavazás után csillapulnia kell a politikai indulatoknak a népszavazás miatt megosztott Itáliában.