// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Elmarad Iliescu és Voiculescu bulija, amitől a civilek alaposan és joggal kiakadtak

// HIRDETÉS

A felháborodás miatt többen is visszakoztak a meghívottak közül.

Lefújták a bukaresti koncertsorozatot, amelyet december 22-én tartottak volna a forradalom áldozatainak emlékére, miután a civil szervezetek fogvicsorogva tiltakoztak ellene, és több fellépő is visszakozott.

A felháborodás persze egyáltalán nem túlzott reakció, ahogy Timi is megírta, gyakorlatilag el sem lehet dönteni, hogy a történet melyik részletétől böffen fel jobban a pacalcsorba.

A cinikus módon 30 év szabadság névre keresztelt eseményt ugyanis a Román Forradalom Intézete szervezte amelynek igazgatója Gelu Voican Voiculescu, tiszteletbeli elnöke pedig Ion Iliescu. Vagyis azok akarnak „tisztelegni” a forradalom több mint ezer mártírja előtt, akiknek a kezéhez tapad a vérük.

Többek között ezt kifogásolta több civil szervezet is egy közös állásfoglalásban, de persze azt is megjegyezték, hogy egyenesen sértő lenne az áldozatokra és a hozzátartozóikra nézve, ha egy laza, seggrázós bulival emlékeznének rájuk. Ráadásul a bukaresti George Enescu téren, a harminc évvel ezelőtti vérontás egyik helyszínén.

Az eseményen számos ismert román zenekar és előadó fellépett volna (Holograf, VUNK, Andra, Corina Chiriac, Irina Loghin, Gabriel Dorobanțu, Mioara Velicu, Horia Moculescu stb.), ám az általános felháborodást látva a VUNK és Andra is lemondta a bulit már tegnap este.

A VUNK a Facebookon azt írta, a zenekar az áldozatok előtti tisztelgésnek szánta a koncertet, de mivel a szándékuk ezek szerint nem volt elég egyértelmű, inkább mégsem lépnek fel.

A srácok úgy kalkulálhattak ugyanis fejben, hogy egyetlen jól fizetett politikai buliért nem lenne talán érdemes elveszíteni a rajongóik felét.

Különben az egész eseményre több mint 100 ezer eurót költöttek volna el közpénzből. Meg kellett nyomni az előadók gázsiját, mert köztük lett volna Petre Roman felesége, Silvia Chifiriuc is.

A szintén emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt Petre Roman maga is benne van persze a Román Forradalom Intézete vezetőtanácsában, amely az esemény tervét elfogadta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS