Elmagyarázta a PSD alelnöke, miért volna szerintük szükség a romániai megyék összevonására... – hírek csütörtökön

Dragoș Benea európai parlamenti képviselő és a szociáldemokraták alelnöke egy olyan munkacsoportot vezet, amely az adminisztratív-területi reform tervezetét készíti elő. Elöljáróban arról beszélt a Digi24 hírtelevíziónak még szerda este, hogy megyei átszervezési bizottságok megalakulását javasolták. Ezeket egy fenntarthatósági mátrix alapján határozták meg azért, hogy erősebb közösségek, régiók és városok létrehozását célozza, és hat apolitikus kritériumot tartalmaz: népességre és a demográfiára, a gazdasági fenntarthatóságra, az adminisztratív kapacitásra, a közlekedési összeköttetésekre, az elérhetőségre és a helyi közszolgáltatásokra vonatkoznak. A tervet annak fényében dolgozták ki, hogy a kohéziós célú európai források száma csökkenni fog a közeljövőben, az EU 2028–2034-es költségvetésének elosztásakor versenybe kerülnek más területekkel.

– nyilatkozta Dragoș Benea.

A képviselő szerint a nagyobb, összevont megyék jobban felkészülhetnek és hatékonyabban fel tudják használni az uniós forrásokat, növelhetik az adminisztratív kapacitásukat és megfelelhetnek mind az uniós, mind a nemzeti programok követelményeinek, ahol a demográfiai mutatók és trendek nagyon fontosak.

A PSD másik érve: azért kezdték eredetileg a községek összevonásával és az „egyszerű polgárral”, mert ők egyértelműen nyernének ezzel – azzal, hogy kevesebb helyi választott tisztségviselő, kevesebb polgármester és alpolgármester, polgármesteri hivatal, működési és karbantartási költség van, az jelentősen kisebb terhet jelent az adófizetőknek, akiknek nem azzal kellene szembesülniük egyik napról a másikra, hogy emelkednek az adók és az illetékek.

A PSD-n belül azonban rögtön megjelentek a kritikus hangok a kis települések összevonásával kapcsolatban: a szervezetek vezetőinek egy része úgy véli, hogy a Bukarestben tévednek, amikor támogatják a reformot, tekintve, hogy éppen a PSD az a párt, amely a legtöbb polgármestert veszíti el – a 400-ból körülbelül 230-at –, állítják az Adevărulnak nyilatkozó politikai források.

A PSD számos helyi képviselőt és más önkormányzati alkalmazottat is elveszítene, ez pedig jelentős szavazati tartalék. Emellett több vezető is felhívta a figyelmet arra, hogy helyi büszkeségi harcok fognak kitörni, miután egyes településeket adminisztratív szempontból a község kategóriából a falu kategóriába sorolják vissza.

A büszkeségi kérdések a lakosok körében is felmerülnek, állítják, hiszen sok olyan polgár, aki a község lakcímkártyájával rendelkezik, nem akarja, hogy visszaminősítsék falusi szintre – és nem is akármelyik faluba, hanem épp a szomszédos községbe. Ezt az álláspontot a párton belül maga Paul Stănescu, a PSD volt főtitkára és Olt megye vezetője is képviselte a források szerint.

Fontos ellenérveket a fentiek alapján Tusnádfürdő RMDSZ-es polgármestere, Butyka Zsolt is felsorolt: az általa vezetett város jelenleg Románia legkisebb város minősítéssel rendelkező települése, ugyanakkor fontos turisztikai célpont, üdülővárosi státusszal. Szerinte az üdülőhelyek évek óta arra törekednek, hogy a turizmus és a gyógyfürdő-szolgáltatások terén nemzetközi színvonalra fejlődjenek, ezért ezeket nem lenne szabad községgel vagy faluval összeolvasztani. Tusnádfürdővel kapcsolatban kifejtette, hogy a város jó kapcsolatokat ápol a szomszédos településekkel, ugyanakkor egy olyan községgel, amelyek a fő tevékenysége mezőgazdaság, nem célszerű az összevonás, mert teljesen eltérő tevékenységet folytat – mások a helyi törvények ott és mások náluk, minden jószomszédság ellenére.

Tusnádfürdő lakossága jelenleg 1347 fő. Romániában több mint 450 közigazgatási egységnek kevesebb mint 1 500 lakosa van, míg további mintegy 1 100-nak legfeljebb 3 000 lakosa van. Ráadásul a városok több mint 55 százaléka már nem éri el a 10 ezer lakosra vonatkozó törvényes küszöbértéket, noha megőrzik a városi környezetre jellemző közigazgatási struktúrákat, amelyeket Benea képviselő „költségfalóknak” nevezett.

Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Horváth Anna szerint a Szövetség azért nem fogadja el a kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait veszélyeztetné, megnyirbálná a politikai képviseletüket és az anyanyelvhasználati jogaikat. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem a közigazgatási reformot magát ellenzik, hanem annak kivitelezését: csak népszavazással és a helyi közösségek beleegyezésével rajzolják át a határokat. Arról, hogy konkrétan mely magyar vezetésű településeket érintené konkrétan a reform, a Krónika írt átfogó elemzést.

Sorin Grindeanu PSD-elnök igen határozottan jelentette be szerda este az Antena 3 tévécsatorna adásában, hogy legalább 100 állami szervezet szűnik meg a közeljövőben az állami intézmények és vállalatok átszervezése során. Az első, ezzel kapcsolatos tervezetet hétfőn Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes fogja bemutatni, akit Grindeanu felkért, hogy irányítsa a folyamatot kezelő munkacsoportot, írja a Hotnews.

Elmondása szerint arra kérte a miniszterelnök-helyettest, hogy legyen kíméletlen és könyörtelen, hiszen olyan állami intézmények léteznek ma Romániában, amelyek sokszor egymás útjában állnak.

A G4Mediának nyilatkozó politikai források szerint Grindeanu azt szeretné, ha a Luca Niculescu vezette kormány még ebben az évben elfogadná mind a 2027-es költségvetést, mind pedig azt a törvényt, amely az intézmények összevonását írja elő felelősségvállalás útján. Ezen felül Grindeanu azt is akarja, hogy a kormány jövő márciusban felelősséget vállaljon a települések és megyék összevonására vonatkozó tervezetért is.

A Grindeanu által javasolt ütemterv szerint a kormánynak először a parlament előtt kell felelősséget vállalnia az intézmények összevonását előíró jogszabályokért, majd a költségvetésért, mivel egyes intézmények esetleges megszűnése hatással lesz a költségvetés összeállításának módjára.
Ugyanakkor a kormány felelősségvállalási eljárása kizárja a parlamenti vitákat, de a végrehajtó hatóságot kiteszi az ellenzék által benyújtott esetleges bizalmatlansági indítvány kockázatának.